Érettségi 2026: ezek a pontozási és osztályozási szabályok
Hány százaléktól van meg a kettes vagy az ötös? Hány pontot lehet elérni a közép- vagy az emelt szintű szóbelin? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Wikipédia
A brit Quacquarelli Symonds (QS) rangsorkészítő cég – a szakterületi és regionális rangsorok közreadásán túl – olyan, a felsőoktatás világában fontos mérőszámokat is külön vizsgálat tárgyává tesz, mint a végzettek foglalkoztathatósági eredményei és kilátásai. A tavaly első alkalommal készült QS Graduate Employability Rankings célja, hogy a diákok ennek segítségével is összehasonlíthassák az egyetemek teljesítményét. Míg korábban szűkebb körben vizsgálódtak, idén – megduplázva az értékelt intézmények számát – a legjobb 500 egyetem eredményeit tették közzé - írja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közleményében.
A magyar intézmények közül ketten kerültek a legjobb félezer egyetem közé: a BME és az ELTE is a 301-500. helyet elérők kategóriájában található. A közlemény szerint a szomszédos, illetve visegrádi országok eredményeit vizsgálva is jónak számít a Műegyetem helyezése, a meghatározó műszaki társintézmények közül csupán kettő került előkelőbb helyre.
Wikipedia
A rangsor első három helyezettje a Stanford University, a University of California, Los Angeles (UCLA), valamint a Harvard University. A legjobb európai intézmény, a University of Cambridge a hatodik helyen áll.
A vizsgált intézményeknek adható pontszámok öt, gondosan kiválasztott mutatóból állnak (a munkáltatók körében elért hírnév, az adott intézményben végzett, kiemelkedő eredményt felmutató öregdiákok, a munkáltatói partnerség karonkénti aránya, a munkáltatók és hallgatók közötti kapcsolatok, valamint a végzettek foglalkoztatási aránya). A rangsor készítői az indikátorok súlyozásának meghatározásakor arra is törekedtek, hogy minél kevésbé támaszkodjanak az intézményi adatszolgáltatásra.
Elmagyarázta az államtitkár, miért nem kap minden tanár fizetésemelést
A tavalyi sztrájktárgyalásokon az a kritika érte a pedagógus-életpályamodellt, hogy nem veszi figyelembe a pluszteljesítmény, ezért tették differenciálhatóvá a béremelést - jelentette ki Palkovics László oktatási államtitkár. "A tavalyi sztrájktárgyalások során az egyik kritika az életpályamodellt érte, mégpedig hogy nem eléggé motiváló, mert nem veszi figyelembe a pluszteljesítményt.
