Megjelent a QS legújabb rangsora: a diplomások munkaerőpiaci keresettségének eredményei alapján a világ első 500 egyeteme közé került a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).
A brit Quacquarelli Symonds (QS) rangsorkészítő cég – a szakterületi és regionális rangsorok közreadásán túl – olyan, a felsőoktatás világában fontos mérőszámokat is külön vizsgálat tárgyává tesz, mint a végzettek foglalkoztathatósági eredményei és kilátásai. A tavaly első alkalommal készült QS Graduate Employability Rankings célja, hogy a diákok ennek segítségével is összehasonlíthassák az egyetemek teljesítményét. Míg korábban szűkebb körben vizsgálódtak, idén – megduplázva az értékelt intézmények számát – a legjobb 500 egyetem eredményeit tették közzé - írja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közleményében.
A magyar intézmények közül ketten kerültek a legjobb félezer egyetem közé: a BME és az ELTE is a 301-500. helyet elérők kategóriájában található. A közlemény szerint a szomszédos, illetve visegrádi országok eredményeit vizsgálva is jónak számít a Műegyetem helyezése, a meghatározó műszaki társintézmények közül csupán kettő került előkelőbb helyre.
A rangsor első három helyezettje a Stanford University, a University of California, Los Angeles (UCLA), valamint a Harvard University. A legjobb európai intézmény, a University of Cambridge a hatodik helyen áll.
A vizsgált intézményeknek adható pontszámok öt, gondosan kiválasztott mutatóból állnak (a munkáltatók körében elért hírnév, az adott intézményben végzett, kiemelkedő eredményt felmutató öregdiákok, a munkáltatói partnerség karonkénti aránya, a munkáltatók és hallgatók közötti kapcsolatok, valamint a végzettek foglalkoztatási aránya). A rangsor készítői az indikátorok súlyozásának meghatározásakor arra is törekedtek, hogy minél kevésbé támaszkodjanak az intézményi adatszolgáltatásra.
Elmagyarázta az államtitkár, miért nem kap minden tanár fizetésemelést
A tavalyi sztrájktárgyalásokon az a kritika érte a pedagógus-életpályamodellt, hogy nem veszi figyelembe a pluszteljesítmény, ezért tették differenciálhatóvá a béremelést - jelentette ki Palkovics László oktatási államtitkár. "A tavalyi sztrájktárgyalások során az egyik kritika az életpályamodellt érte, mégpedig hogy nem eléggé motiváló, mert nem veszi figyelembe a pluszteljesítményt.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
