Újabb rangsor: a világ legjobb orvosi egyetemei közé került a Semmelweis

Három magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) 2014/2015-ös - az élet- és orvostudományi területről készített - rangsorára. A hazai felsőoktatási intézmények közül a Semmelweis Egyetem érte el a legjobb eredményt.

  • Eduline
Fülöp Máté

A listán a Semmelweis Egyetem a 253. helyen áll az összpontszám alapján, vagyis majdnem 100 hellyel került előrébb a múlt évhez képest, ezzel a magyar intézmények közül a legjobb helyen végzett - közölte az eduline-nal az egyetem. A Debreceni Egyetemet a 284., a Szegedi Tudományegyetemet pedig a 350. helyre sorolta a QS.

A nemzetközi rangsor készítői négy szempontot vettek figyelembe: az intézmény hírnevét a tudományos szférában, a munkáltatói véleményeket, az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakoriságát, valamint az idézettségre utaló bibliográfiai indikátort (h-index citations). "A Semmelweis Egyetem pontszáma legnagyobb mértékben az összpontszám 40 százalékát adó akadémiai és a munkáltatói hírnév tekintetében emelkedett" - olvasható az intézmény közleményében.

Ahogy arról az eduline beszámolt, a Quacquarelli Symonds összesített, 2014/15-ös rangsorában négy magyar egyetem szerepel: a Szegedi Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem. A cég ezzel párhuzamosan állítja össze a tudományterületi rangsorokat többek között a mérnöki és a műszaki, a társadalomtudományi, valamint az élet- és orvostudományi területről. A Semmelweis Egyetem – orvos- és egészségtudományi szakegyetemként – ez utóbbin szerepel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.