Újabb akció a megalázó fizetések miatt

Petíciót tett közzé az Oktatói Hálózat, amivel az ELTE-BTK oktatóinak tiltakozásához kívánnak csatlakozni. Hiába jelentette be a kormány, hogy több lépcsőben nőnek az oktatói-kutatói bérek a felsőoktatásban, sokak szerint még így is megalázóan keveset fognak keresni.

  • Eduline
elteonline.hu

„Alulírottak egyetértünk az ELTE BTK oktatóival, akik 2015. november 19-én nyilvánosságra hozott drámai levelükben rámutattak a mai magyar felsőoktatásban uralkodó tarthatatlan állapotokra, a színvonalas oktatás és kutatás feltételeinek hiányára, valamint a 2016 és 2018 között tervezett 15+5+5 százalékos béremelés méltatlanul alacsony voltára” – írja az Oktatói Hálózat petíciójában.

Nemrég az ELTE-BTK közel 300 oktatója tett közzé nyílt levelet, amiben kifogásolják, hogy 10 éve nem rendezték a bérüket, és már kevesebbet keresnek, mint egy pályakezdő a közoktatásban, de egy doktorandusz ösztöndíja is magasabb egyes oktatók bérénél.

Megalázó bérekről beszélnek az egyetemi oktatók

Már országos a tiltakozás

Emelik az oktatók bérét januártól

Kevesebbet keresnek, mint egy doktorandusz ösztöndíja

„A felsőoktatásban 2008 óta nem emelték a béreket. A 3 évre elnyújtott 27%-os béremelés nem fedezi az oktatói fizetések vásárló-értékének 8 év alatt keletkezett több mint 30%-os inflációs veszteségét sem. A tömegessé vált felsőoktatás egész rendszere súlyosan alulfinanszírozott, nemcsak a fejlett nyugati államokhoz, de a többi posztkommunista országhoz képest is” – áll az Oktatói Hálózat felhívásában.

A kormány nemrég jelentette be, hogy a felsőoktatásban a teljes oktatói-kutatói kör bére három lépcsőben emelkedik. A 2016. januári 15 százalékos növelést 2017-ben és 2018-ban is 5-5 százalékos béremelés követi, így jön ki a fent is említett 27%-os emelés.

„A kormány kezdjen érdemi tárgyalásokat a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsban az egész ágazat – nem csak az oktatók és kutatók - béreinek átfogó, méltányos és differenciált rendezéséről. Visszautasítjuk az egyetemi dolgozók egyes csoportjainak egymás ellen való kijátszását. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a béremelés költségeinek egy részét az intézményekre terheljék, amelyek így újabb elbocsátásokra kényszerülnének” – zárul a petíció felhívása.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.