Újabb akció a megalázó fizetések miatt

Petíciót tett közzé az Oktatói Hálózat, amivel az ELTE-BTK oktatóinak tiltakozásához kívánnak csatlakozni. Hiába jelentette be a kormány, hogy több lépcsőben nőnek az oktatói-kutatói bérek a felsőoktatásban, sokak szerint még így is megalázóan keveset fognak keresni.

  • Eduline
elteonline.hu

„Alulírottak egyetértünk az ELTE BTK oktatóival, akik 2015. november 19-én nyilvánosságra hozott drámai levelükben rámutattak a mai magyar felsőoktatásban uralkodó tarthatatlan állapotokra, a színvonalas oktatás és kutatás feltételeinek hiányára, valamint a 2016 és 2018 között tervezett 15+5+5 százalékos béremelés méltatlanul alacsony voltára” – írja az Oktatói Hálózat petíciójában.

Nemrég az ELTE-BTK közel 300 oktatója tett közzé nyílt levelet, amiben kifogásolják, hogy 10 éve nem rendezték a bérüket, és már kevesebbet keresnek, mint egy pályakezdő a közoktatásban, de egy doktorandusz ösztöndíja is magasabb egyes oktatók bérénél.

„A felsőoktatásban 2008 óta nem emelték a béreket. A 3 évre elnyújtott 27%-os béremelés nem fedezi az oktatói fizetések vásárló-értékének 8 év alatt keletkezett több mint 30%-os inflációs veszteségét sem. A tömegessé vált felsőoktatás egész rendszere súlyosan alulfinanszírozott, nemcsak a fejlett nyugati államokhoz, de a többi posztkommunista országhoz képest is” – áll az Oktatói Hálózat felhívásában.

A kormány nemrég jelentette be, hogy a felsőoktatásban a teljes oktatói-kutatói kör bére három lépcsőben emelkedik. A 2016. januári 15 százalékos növelést 2017-ben és 2018-ban is 5-5 százalékos béremelés követi, így jön ki a fent is említett 27%-os emelés.

„A kormány kezdjen érdemi tárgyalásokat a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsban az egész ágazat – nem csak az oktatók és kutatók - béreinek átfogó, méltányos és differenciált rendezéséről. Visszautasítjuk az egyetemi dolgozók egyes csoportjainak egymás ellen való kijátszását. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a béremelés költségeinek egy részét az intézményekre terheljék, amelyek így újabb elbocsátásokra kényszerülnének” – zárul a petíció felhívása.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.