Petíciót tett közzé az Oktatói Hálózat, amivel az ELTE-BTK oktatóinak tiltakozásához kívánnak csatlakozni. Hiába jelentette be a kormány, hogy több lépcsőben nőnek az oktatói-kutatói bérek a felsőoktatásban, sokak szerint még így is megalázóan keveset fognak keresni.
„Alulírottak egyetértünk az ELTE BTK oktatóival, akik 2015. november 19-én nyilvánosságra hozott drámai levelükben rámutattak a mai magyar felsőoktatásban uralkodó tarthatatlan állapotokra, a színvonalas oktatás és kutatás feltételeinek hiányára, valamint a 2016 és 2018 között tervezett 15+5+5 százalékos béremelés méltatlanul alacsony voltára” – írja az Oktatói Hálózat petíciójában.
Nemrég az ELTE-BTK közel 300 oktatója tett közzé nyílt levelet, amiben kifogásolják, hogy 10 éve nem rendezték a bérüket, és már kevesebbet keresnek, mint egy pályakezdő a közoktatásban, de egy doktorandusz ösztöndíja is magasabb egyes oktatók bérénél.
| Megalázó bérekről beszélnek az egyetemi oktatók |
„A felsőoktatásban 2008 óta nem emelték a béreket. A 3 évre elnyújtott 27%-os béremelés nem fedezi az oktatói fizetések vásárló-értékének 8 év alatt keletkezett több mint 30%-os inflációs veszteségét sem. A tömegessé vált felsőoktatás egész rendszere súlyosan alulfinanszírozott, nemcsak a fejlett nyugati államokhoz, de a többi posztkommunista országhoz képest is” – áll az Oktatói Hálózat felhívásában.
A kormány nemrég jelentette be, hogy a felsőoktatásban a teljes oktatói-kutatói kör bére három lépcsőben emelkedik. A 2016. januári 15 százalékos növelést 2017-ben és 2018-ban is 5-5 százalékos béremelés követi, így jön ki a fent is említett 27%-os emelés.
„A kormány kezdjen érdemi tárgyalásokat a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsban az egész ágazat – nem csak az oktatók és kutatók - béreinek átfogó, méltányos és differenciált rendezéséről. Visszautasítjuk az egyetemi dolgozók egyes csoportjainak egymás ellen való kijátszását. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a béremelés költségeinek egy részét az intézményekre terheljék, amelyek így újabb elbocsátásokra kényszerülnének” – zárul a petíció felhívása.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
