Pázmány Péter Katolikus Egyetem: jogos volt Semjén doktorija

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem állásfoglalása szerint jogosan minősítették át Semjén Zsolt...

  • MTI
MTI / Földi Imre

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem állásfoglalása szerint jogosan minősítették át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes korábbi tudományos fokozatát PhD-vé. Szuromi Szabolcs, az egyetem rektora a hvg.hu-val azt közölte: az 1997 előtti fokozatok átminősítésére akkor nemzetközi szakértői bizottságot állított fel az intézmény, amely az egyedi átminősítési kérelmeket a fokozatok minősítésére, a kérelmező tudományos munkásságára és idegen nyelvi ismereteire tekintettel vizsgálta.

A rektor tájékoztatása szerint azok a felsőoktatási intézmények, amelyek a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) által akkreditált doktori programmal rendelkeztek 1997-ben, megkapták a jogot a Magyarországon bevezetett PhD tudományos fokozat kiállítására, valamint 1997 és 1999 között a korábban megszerzett tudományos fokozatok átminősítésére is. A "hittudományi tudományág" nem szerepelt a hazai tudományági felsorolásban, ezért a MAB "vallástudományi doktori programként" ismerte el a hittudományi képzést, így Semjén Zsolt doktoriját is - tette hozzá.

Semjén Zsolt hétfőn teljes egészében közzétette 1990-ben kelt doktori dolgozatát és az átminősítéséről szóló hivatalos okiratot, valamint az ELTE-re, 1992-ben készített szociológia szakdolgozatát a kormányzati portálon azzal összefüggésben, hogy a hvg.hu vasárnap Plágiumgyanú Semjén Zsolt doktorija körül címmel közölt cikket, hétfőn pedig azt írta, hogy a KDNP-s politikus 1992-ben megvédett szociológusi diplomamunkája jelentős átfedést mutat az egy évvel korábban doktori fokozattal jutalmazott teológiai értekezésével. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője politikai provokációnak minősítette a portál közlését.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.