Partifotós erőszakolhatta meg az ELTE hallgatóját

Más ELTE-s gólyatáborokban is dolgozott fotósként az a férfi, aki a gyanú szerint az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának (ELTE TÓK) fonyódligeti gólyatáborában megerőszakolt egy hallgatót - írja a vs.hu.

  • Eduline

A lap úgy tudja, korábban előfordult olyan, hogy a férfi lányokat vitt fel a gólyatábori szobájába, akiknek képeket mutatott meztelen nőkről, és megpróbálta rávenni őket, hogy róluk is készíthessen hasonlót.

A vs.hu azt írja: bár hivatalosan nem erősítették meg, hogy a fotós a gyanúsított, de az érintettségére utalhat, hogy vasárnap a szervezők között még az ő képe is szerepelt az ELTE TÓK hallgatói önkormányzatának Facebook-oldalán, de mára a fotó már lekerült onnan. Igaz, a férfi nem szerződött a gólyatábor szervezőivel.

Az egyetem közleménye szerint a fonyódligeti gólyatábor „szervezett programjaitól függetlenül történt az a nemi erőszak, amelynek gyanúja miatt nyomozást indított a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság”.

„Azt egyértelműen megerősítjük, hogy az ELTE gólyatáborában a szervezett programok keretében a résztvevők semmilyen kényszerítésnek sem voltak kitéve, bűncselekmény ezekhez kapcsolódva nem történt” – olvasható az egyetem közleményében.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.