Palkovics átadta Hatvanban az első közösségi felsőoktatási központot

Hatvanban készült el és kezdi meg működését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, valamint a Budapesti Gazdasági Egyetemmel karöltve az ország első közösségi felsőoktatási képzési központja. Villamosmérnököket és nemzetközi gazdálkodást tanulhatnak majd a hallgatók.

  • Eduline
MTI Fotó: Komka Péter

A hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. együttműködése is közrejátszott a hatvani felsőoktatási központ elindításához. Az elektronikai cég a villamosmérnökök képzésében lesz érdekelt, a képzés szakmai színvonalát a BME oktatói biztosítják majd.

Palkovics László oktatási államtitkár a megnyitón rámutatott, hogy a közösségi felsőoktatási képzési központok létrehozását a felsőoktatási törvény tavaly szeptemberi módosítása tette lehetővé, amely elsősorban a felsőoktatási helyektől távol lévő, erős elvándorlással sújtott területeken kínál képzési lehetőséget, ezáltal pedig esélyt a fiatal szakemberek megtartására.

Előzetesen a kormánnyal egyeztetve felmérték, hogy milyen főbb munkaerőpiaci igényeket kell kielégíteni a környéken, ebben a tekintetben a Bosch jelenléte meghatározónak bizonyult. Az államtitkár szerint Magyarország a francia, illetve német mintát követve alakította ki saját rendszerét, amely szerint egy meglévő felsőoktatási intézmény viszi el a képzését olyan régiókba, ahol azt a közösség igényli. Azaz nem önálló intézményről, hanem együttműködési formáról van szó.

A cég és a képzés kapcsolata érdekesen alakulhat: a Magyar Akkreditációs Bizottság 2014-es évet vizsgáló jelentése szerint a BME villamosmérnök hallgatói iránt nagy a kereslet, ez azonban meghatározó már az egyetmi éveik alatt. Mivel lehetőség van a teljes munkaidős foglalkoztatásukra, ezért már az alapképzés idején sokan elhelyezkednek, ez egyben azt is jelenti, hogy kevesebben jutnak el a diplomáig. Kérdés, hogy a Bosch tevékenysége a diplomát szerzők számának alakulására hasonló hatással lesz-e.

Palkovis László államtitkár és a Bosch képviselői.
MTI Fotó: Komka Péter

A Robert Bosch Elektronika Kft. vezetői - Volker Schilling gazdasági és Roger Seemeyer műszaki ügyvezető igazgató - egyebek mellett arról szóltak, hogy komoly munkaerőhiányban szenved a mérnökpiac, egy közelmúltbeli tanulmány szerint mintegy 20 ezer mérnök hiányzik. Ez azonban nemcsak Magyarországra igaz, hanem számos más európai országra, így Németországra is.

Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora arról beszélt, a felsőoktatás küldetése, hogy Budapesten kívül minél több helyen biztosítsa a felsőfokú tanulmányokhoz hozzáférés lehetőségét.

Az eseményen elhangzott: a gazdasági növekedés rugalmas oktatást, képzést feltételez. Azaz olyan oktatásra van szükség, amely képes azonosulni a követelményekkel, a versenyképességbeli különbséget a tudás és a kompetencia mutatja meg.

Horváth Richárd polgármester szerint eddig is jelentős eredményeket hozott a városnak a Bosch céggel való együttműködés. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a tanulmányaikat a közösségi felsőoktatási képzési központban elvégző hallgatók ugyanolyan diplomát kapnak, mintha Budapestre járnának tanulni.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.