Hatvanban készült el és kezdi meg működését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, valamint a Budapesti Gazdasági Egyetemmel karöltve az ország első közösségi felsőoktatási képzési központja. Villamosmérnököket és nemzetközi gazdálkodást tanulhatnak majd a hallgatók.
A hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. együttműködése is közrejátszott a hatvani felsőoktatási központ elindításához. Az elektronikai cég a villamosmérnökök képzésében lesz érdekelt, a képzés szakmai színvonalát a BME oktatói biztosítják majd.
Palkovics László oktatási államtitkár a megnyitón rámutatott, hogy a közösségi felsőoktatási képzési központok létrehozását a felsőoktatási törvény tavaly szeptemberi módosítása tette lehetővé, amely elsősorban a felsőoktatási helyektől távol lévő, erős elvándorlással sújtott területeken kínál képzési lehetőséget, ezáltal pedig esélyt a fiatal szakemberek megtartására.
Előzetesen a kormánnyal egyeztetve felmérték, hogy milyen főbb munkaerőpiaci igényeket kell kielégíteni a környéken, ebben a tekintetben a Bosch jelenléte meghatározónak bizonyult. Az államtitkár szerint Magyarország a francia, illetve német mintát követve alakította ki saját rendszerét, amely szerint egy meglévő felsőoktatási intézmény viszi el a képzését olyan régiókba, ahol azt a közösség igényli. Azaz nem önálló intézményről, hanem együttműködési formáról van szó.
A cég és a képzés kapcsolata érdekesen alakulhat: a Magyar Akkreditációs Bizottság 2014-es évet vizsgáló jelentése szerint a BME villamosmérnök hallgatói iránt nagy a kereslet, ez azonban meghatározó már az egyetmi éveik alatt. Mivel lehetőség van a teljes munkaidős foglalkoztatásukra, ezért már az alapképzés idején sokan elhelyezkednek, ez egyben azt is jelenti, hogy kevesebben jutnak el a diplomáig. Kérdés, hogy a Bosch tevékenysége a diplomát szerzők számának alakulására hasonló hatással lesz-e.
A Robert Bosch Elektronika Kft. vezetői - Volker Schilling gazdasági és Roger Seemeyer műszaki ügyvezető igazgató - egyebek mellett arról szóltak, hogy komoly munkaerőhiányban szenved a mérnökpiac, egy közelmúltbeli tanulmány szerint mintegy 20 ezer mérnök hiányzik. Ez azonban nemcsak Magyarországra igaz, hanem számos más európai országra, így Németországra is.
Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora arról beszélt, a felsőoktatás küldetése, hogy Budapesten kívül minél több helyen biztosítsa a felsőfokú tanulmányokhoz hozzáférés lehetőségét.
Az eseményen elhangzott: a gazdasági növekedés rugalmas oktatást, képzést feltételez. Azaz olyan oktatásra van szükség, amely képes azonosulni a követelményekkel, a versenyképességbeli különbséget a tudás és a kompetencia mutatja meg.
Horváth Richárd polgármester szerint eddig is jelentős eredményeket hozott a városnak a Bosch céggel való együttműködés. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a tanulmányaikat a közösségi felsőoktatási képzési központban elvégző hallgatók ugyanolyan diplomát kapnak, mintha Budapestre járnának tanulni.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
