Hatvanban készült el és kezdi meg működését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, valamint a Budapesti Gazdasági Egyetemmel karöltve az ország első közösségi felsőoktatási képzési központja. Villamosmérnököket és nemzetközi gazdálkodást tanulhatnak majd a hallgatók.
A hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. együttműködése is közrejátszott a hatvani felsőoktatási központ elindításához. Az elektronikai cég a villamosmérnökök képzésében lesz érdekelt, a képzés szakmai színvonalát a BME oktatói biztosítják majd.
Palkovics László oktatási államtitkár a megnyitón rámutatott, hogy a közösségi felsőoktatási képzési központok létrehozását a felsőoktatási törvény tavaly szeptemberi módosítása tette lehetővé, amely elsősorban a felsőoktatási helyektől távol lévő, erős elvándorlással sújtott területeken kínál képzési lehetőséget, ezáltal pedig esélyt a fiatal szakemberek megtartására.
Előzetesen a kormánnyal egyeztetve felmérték, hogy milyen főbb munkaerőpiaci igényeket kell kielégíteni a környéken, ebben a tekintetben a Bosch jelenléte meghatározónak bizonyult. Az államtitkár szerint Magyarország a francia, illetve német mintát követve alakította ki saját rendszerét, amely szerint egy meglévő felsőoktatási intézmény viszi el a képzését olyan régiókba, ahol azt a közösség igényli. Azaz nem önálló intézményről, hanem együttműködési formáról van szó.
A cég és a képzés kapcsolata érdekesen alakulhat: a Magyar Akkreditációs Bizottság 2014-es évet vizsgáló jelentése szerint a BME villamosmérnök hallgatói iránt nagy a kereslet, ez azonban meghatározó már az egyetmi éveik alatt. Mivel lehetőség van a teljes munkaidős foglalkoztatásukra, ezért már az alapképzés idején sokan elhelyezkednek, ez egyben azt is jelenti, hogy kevesebben jutnak el a diplomáig. Kérdés, hogy a Bosch tevékenysége a diplomát szerzők számának alakulására hasonló hatással lesz-e.
A Robert Bosch Elektronika Kft. vezetői - Volker Schilling gazdasági és Roger Seemeyer műszaki ügyvezető igazgató - egyebek mellett arról szóltak, hogy komoly munkaerőhiányban szenved a mérnökpiac, egy közelmúltbeli tanulmány szerint mintegy 20 ezer mérnök hiányzik. Ez azonban nemcsak Magyarországra igaz, hanem számos más európai országra, így Németországra is.
Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora arról beszélt, a felsőoktatás küldetése, hogy Budapesten kívül minél több helyen biztosítsa a felsőfokú tanulmányokhoz hozzáférés lehetőségét.
Az eseményen elhangzott: a gazdasági növekedés rugalmas oktatást, képzést feltételez. Azaz olyan oktatásra van szükség, amely képes azonosulni a követelményekkel, a versenyképességbeli különbséget a tudás és a kompetencia mutatja meg.
Horváth Richárd polgármester szerint eddig is jelentős eredményeket hozott a városnak a Bosch céggel való együttműködés. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a tanulmányaikat a közösségi felsőoktatási képzési központban elvégző hallgatók ugyanolyan diplomát kapnak, mintha Budapestre járnának tanulni.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
