Palkovics átadta Hatvanban az első közösségi felsőoktatási központot

Hatvanban készült el és kezdi meg működését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, valamint a Budapesti Gazdasági Egyetemmel karöltve az ország első közösségi felsőoktatási képzési központja. Villamosmérnököket és nemzetközi gazdálkodást tanulhatnak majd a hallgatók.

  • Eduline
MTI Fotó: Komka Péter

A hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. együttműködése is közrejátszott a hatvani felsőoktatási központ elindításához. Az elektronikai cég a villamosmérnökök képzésében lesz érdekelt, a képzés szakmai színvonalát a BME oktatói biztosítják majd.

Palkovics László oktatási államtitkár a megnyitón rámutatott, hogy a közösségi felsőoktatási képzési központok létrehozását a felsőoktatási törvény tavaly szeptemberi módosítása tette lehetővé, amely elsősorban a felsőoktatási helyektől távol lévő, erős elvándorlással sújtott területeken kínál képzési lehetőséget, ezáltal pedig esélyt a fiatal szakemberek megtartására.

Előzetesen a kormánnyal egyeztetve felmérték, hogy milyen főbb munkaerőpiaci igényeket kell kielégíteni a környéken, ebben a tekintetben a Bosch jelenléte meghatározónak bizonyult. Az államtitkár szerint Magyarország a francia, illetve német mintát követve alakította ki saját rendszerét, amely szerint egy meglévő felsőoktatási intézmény viszi el a képzését olyan régiókba, ahol azt a közösség igényli. Azaz nem önálló intézményről, hanem együttműködési formáról van szó.

A cég és a képzés kapcsolata érdekesen alakulhat: a Magyar Akkreditációs Bizottság 2014-es évet vizsgáló jelentése szerint a BME villamosmérnök hallgatói iránt nagy a kereslet, ez azonban meghatározó már az egyetmi éveik alatt. Mivel lehetőség van a teljes munkaidős foglalkoztatásukra, ezért már az alapképzés idején sokan elhelyezkednek, ez egyben azt is jelenti, hogy kevesebben jutnak el a diplomáig. Kérdés, hogy a Bosch tevékenysége a diplomát szerzők számának alakulására hasonló hatással lesz-e.

Palkovis László államtitkár és a Bosch képviselői.
MTI Fotó: Komka Péter

A Robert Bosch Elektronika Kft. vezetői - Volker Schilling gazdasági és Roger Seemeyer műszaki ügyvezető igazgató - egyebek mellett arról szóltak, hogy komoly munkaerőhiányban szenved a mérnökpiac, egy közelmúltbeli tanulmány szerint mintegy 20 ezer mérnök hiányzik. Ez azonban nemcsak Magyarországra igaz, hanem számos más európai országra, így Németországra is.

Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora arról beszélt, a felsőoktatás küldetése, hogy Budapesten kívül minél több helyen biztosítsa a felsőfokú tanulmányokhoz hozzáférés lehetőségét.

Az eseményen elhangzott: a gazdasági növekedés rugalmas oktatást, képzést feltételez. Azaz olyan oktatásra van szükség, amely képes azonosulni a követelményekkel, a versenyképességbeli különbséget a tudás és a kompetencia mutatja meg.

Horváth Richárd polgármester szerint eddig is jelentős eredményeket hozott a városnak a Bosch céggel való együttműködés. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a tanulmányaikat a közösségi felsőoktatási képzési központban elvégző hallgatók ugyanolyan diplomát kapnak, mintha Budapestre járnának tanulni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.