Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Hatvanban készült el és kezdi meg működését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, valamint a Budapesti Gazdasági Egyetemmel karöltve az ország első közösségi felsőoktatási képzési központja. Villamosmérnököket és nemzetközi gazdálkodást tanulhatnak majd a hallgatók.

A hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. együttműködése is közrejátszott a hatvani felsőoktatási központ elindításához. Az elektronikai cég a villamosmérnökök képzésében lesz érdekelt, a képzés szakmai színvonalát a BME oktatói biztosítják majd.
Palkovics László oktatási államtitkár a megnyitón rámutatott, hogy a közösségi felsőoktatási képzési központok létrehozását a felsőoktatási törvény tavaly szeptemberi módosítása tette lehetővé, amely elsősorban a felsőoktatási helyektől távol lévő, erős elvándorlással sújtott területeken kínál képzési lehetőséget, ezáltal pedig esélyt a fiatal szakemberek megtartására.
Előzetesen a kormánnyal egyeztetve felmérték, hogy milyen főbb munkaerőpiaci igényeket kell kielégíteni a környéken, ebben a tekintetben a Bosch jelenléte meghatározónak bizonyult. Az államtitkár szerint Magyarország a francia, illetve német mintát követve alakította ki saját rendszerét, amely szerint egy meglévő felsőoktatási intézmény viszi el a képzését olyan régiókba, ahol azt a közösség igényli. Azaz nem önálló intézményről, hanem együttműködési formáról van szó.
A cég és a képzés kapcsolata érdekesen alakulhat: a Magyar Akkreditációs Bizottság 2014-es évet vizsgáló jelentése szerint a BME villamosmérnök hallgatói iránt nagy a kereslet, ez azonban meghatározó már az egyetmi éveik alatt. Mivel lehetőség van a teljes munkaidős foglalkoztatásukra, ezért már az alapképzés idején sokan elhelyezkednek, ez egyben azt is jelenti, hogy kevesebben jutnak el a diplomáig. Kérdés, hogy a Bosch tevékenysége a diplomát szerzők számának alakulására hasonló hatással lesz-e.

A Robert Bosch Elektronika Kft. vezetői - Volker Schilling gazdasági és Roger Seemeyer műszaki ügyvezető igazgató - egyebek mellett arról szóltak, hogy komoly munkaerőhiányban szenved a mérnökpiac, egy közelmúltbeli tanulmány szerint mintegy 20 ezer mérnök hiányzik. Ez azonban nemcsak Magyarországra igaz, hanem számos más európai országra, így Németországra is.
Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora arról beszélt, a felsőoktatás küldetése, hogy Budapesten kívül minél több helyen biztosítsa a felsőfokú tanulmányokhoz hozzáférés lehetőségét.
Az eseményen elhangzott: a gazdasági növekedés rugalmas oktatást, képzést feltételez. Azaz olyan oktatásra van szükség, amely képes azonosulni a követelményekkel, a versenyképességbeli különbséget a tudás és a kompetencia mutatja meg.
Horváth Richárd polgármester szerint eddig is jelentős eredményeket hozott a városnak a Bosch céggel való együttműködés. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a tanulmányaikat a közösségi felsőoktatási képzési központban elvégző hallgatók ugyanolyan diplomát kapnak, mintha Budapestre járnának tanulni.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.