1966. augusztus 1-én a mérnökhallgató Whitman 47 embert lőtt le az austini egyetem tornyából, mire sikerült véget vetni a vérengzésnek. Ez volt a világ első közismertté vált egyetemi lövöldözése, amit napjainkig tucatnyi követett a világ számos pontján. Whitman 14 áldozata közül az egyik egy terhes nő volt - emiatt sokan 15 áldozatról írnak az egyetemnél.
A gyilkosságok azonban nem az egyetemen kezdődtek: a reggeli órákban megölte otthonukban az édesanyját és a feleségét is, így összesen 16 emberrel végzett. A fiatal férfinél a távcsöves puskáján kívül még egy vadászpuska, valamint két sörétes puska, kézi és más fegyverek is voltak. Az egyetemi pokol 90 percen át tartott, míg le nem lőtte az egyik rendőr Whitmant.
Fegyvereknek nincs helye a campuson. Egy egyetem a szavak és a gondolatok csatatere, és nem a fegyvereké
- nyilatkozta az akkor 17 éves John Fox, aki a toronyból tüzelő fegyveres veszélye ellenére próbált segíteni a sebesülteknek, köztük a később elhunyt terhes nőnek is. Bár a későbbi hasonló esetek során rengeteg ilyen nyilatkozatot lehetett hallani, mégsem hoztak eddig komoly fegyverviselési korlátozást az Egyesült Államokban. Sőt, a texasi esetet követően éppen, hogy engedélyezték - önvédelmi célból - a kézi lőfegyverek viselését, amit akár tanórára is bevihettek magukkal a hallgatók.
Egy hallgató húzódott fedezékbe, míg a közelében egy sövény mellett az egyik sérül áldozat fekszik.
Wikipedia
A texasi esetig nem voltak meghatározó tömegmészárlások: az első, 5 áldozatot követelő gyilkosságot egy elbocsátott egyetemi alkalmazott szedte Pasadenaban 1940-ben, de ott nem a hallgatók voltak a célpontjai, csak a korábbi felettesek és munkatársak. Sajnos történtek gyilkosságok a tantermekben, de azok jellemzően 1-2 áldozatot szedtek.
Whitmant követően azonban megváltoztak a dolgok, több érzelmileg instabil személy döntött úgy - látva a texasi példát -, hogy tömegmészárlásba kezd vélt vagy valós sérelmei miatt. Minden évtizedre jutott egy 6-nál több áldozatot követelő lövöldözés az amerikai oktatási intézményekben. A legsúlyosabb eset 2007-ben történt, mikor a virginiai Blacksburgban, amikor Seung-Hui Cho 32 társát lőtte le az egyetemen, mielőtt magával is végzett.
Magyarországon a "pécsi ámokfutásként" emlékezhetünk 2009. november 26-ra, mikor Gere Ákos 23 éves, elsőéves hallgató Biofizikai Intézetben fegyverrel ment be egy tanórájára. Kiküldték a teremből a kissé zavartan viselkedő férfit, mert zavarta az órát, azonban a mosdóból már töltött fegyverrel tért vissza. Négy emberre lőtt rá, köztük az órát vezető tanárra és egy takarítónőre is. A tanteremben lövéseket kapott Dékány Miklós a mentők kiérkezése ellenére a helyszínen meghalt.
Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. Autogén tréninggel próbálta mérsékelni indulatait közvetlenül tettének elkövetése előtt Gere Ákos, a 2009-es pécsi egyetemi lövöldözés vádlottja, aki erről korábban az ügyben kirendelt és a per csütörtöki tárgyalási napján a Baranya Megyei Bíróságon meghallgatott szakértőknek beszélt.
Gerét később a szomszédos oktatókórházba ment, ám végül inkább feladta magát a rendőrségen. 2012-ben Gerét életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.
A magyar kormány 2009-ben szigorította a fegyvertartás szabályait a sportlövőkre nézve, révén a magyar szabályok egyébként is szigorúak és elmeszakértői véleményhez kötött.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
