Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Összesen 68, négy- és háromezer évvel ezelőtti temetőt tárt fel egy nemzetközi régész kutatócsoport Békés település határában az elmúlt öt évben. A kutatók szerdán, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban számolnak be a feltárások eredményeiről.

A régészeti topográfiai vizsgálatok során elvégzett terepbejárás eredményeképp az 1980-as évek vége óta ismert volt a tény, hogy Békés város közelében bronzkori lelőhelyek vannak. Ám az úgynevezett Békés 103. lelőhelyet alaposabban csak 2010-ben kezdték el kutatni Paul Duffy, a torontói egyetem régészprofesszora vezetésével, aki régóta vizsgálja Békés megye régészeti emlékeit, a doktori disszertációját is ebből írta - mondta Parditka Györgyi régész az MTI-nek.
A feltárás 2015 óta úgynevezett oktató ásatásként folyik, így a világ több pontjáról érkeztek régészhallgatók a helyszínre. A terepmunka 2011 tavaszán kezdődött, amikor a felszántott földön talált kerámia- és csonttöredékek helyét rögzítették - ismertette a részleteket Parditka Györgyi. Ősszel az első szelvények megnyitásával indultak a tényleges feltárások, akkor hat sírt tudtak azonosítani.
Magyar régész hallgatók tártak fel egy különleges római kori várost
Római kori freskókra és óriási oszlopsorra is bukkantak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészei és hallgatói A települést, amelynek nyomait már az 1890-es években megtalálták, 2000-ben légi felvételekkel azonosították, a helyszínen pedig most először végez ásatást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeivel és hallgatóival - nyilatkozta Bertók Gábor ásatásvezető régész.
Azóta 68 temetkezést tártak fel, antropológus szakember segítségével meghatározták az elhunytak életkorát, több esetben a nemét is és Gucsi László munkája révén restaurálták a teljes feltárt kerámiaanyagot.
Az eddigi vizsgálatok eredményeképp megállapítható, hogy a temetőt hosszú időn keresztül használhatta az itt élt népcsoport, ugyanis a legkorábbi sír mintegy négyezer éves, időszámításunk előtt 2200 körülről származik, a legkorábbi pedig időszámításunk előtt 1000 körül keletkezhetett. A korszakban ezen a vidékén élő népcsoportokról tudjuk, hogy letelepedett életformát folytattak - mondta Parditka Györgyi.
A szakemberek azt is tudni vélik, hogy az ebben a temetőben eltemetett egyének feltehetően a Körös-vidékről származtak, nem pedig messziről, Kelet- vagy Nyugat-Európából bevándorolt népcsoportok hagyatékáról van szó, ám hogy ez a csoport mennyire volt egységes vagy mennyire volt kitéve a más csoportokkal való keveredésnek, egyelőre nem ismert. Magyarországon régóta folynak régészeti kutatások, így bizonyosan nem egy eddig ismeretlen népcsoporthoz köthető a temető, ám a kérdést, hogy konkrétan mely csoportok használhatták a sírhelyet, még vizsgálni kell.
Szíriába toboroznak magyar egyetemistákat, egyes szülők kiakadtak
Régészeti terepmunkára toboroznak hallgatókat a Budapesti Műszaki Egyetemen. Egyes szülők felháborodtak, de a diákok körében népszerű a pályázat. A kutatás vezetője szerint minden rendben lesz. „Kárfelmérés, tervezés, helyreállítás, kutatás. Pályázatot hirdetünk 2016. július hónapra szíriai terepmunkában való részvételre." Ez a felhívás jelent meg április végén a Műegyetem ipari és mezőgazdasági épülettervezési tanszékének internetes hirdetőfalán - írja a nol.hu.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.