Összehozta a világ régészhallgatóit egy négyezer éves temető Békésben

Összesen 68, négy- és háromezer évvel ezelőtti temetőt tárt fel egy nemzetközi régész kutatócsoport Békés település határában az elmúlt öt évben. A kutatók szerdán, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban számolnak be a feltárások eredményeiről.

  • eduline/mti
MTI / Mészáros János

A régészeti topográfiai vizsgálatok során elvégzett terepbejárás eredményeképp az 1980-as évek vége óta ismert volt a tény, hogy Békés város közelében bronzkori lelőhelyek vannak. Ám az úgynevezett Békés 103. lelőhelyet alaposabban csak 2010-ben kezdték el kutatni Paul Duffy, a torontói egyetem régészprofesszora vezetésével, aki régóta vizsgálja Békés megye régészeti emlékeit, a doktori disszertációját is ebből írta - mondta Parditka Györgyi régész az MTI-nek.

A feltárás 2015 óta úgynevezett oktató ásatásként folyik, így a világ több pontjáról érkeztek régészhallgatók a helyszínre. A terepmunka 2011 tavaszán kezdődött, amikor a felszántott földön talált kerámia- és csonttöredékek helyét rögzítették - ismertette a részleteket Parditka Györgyi. Ősszel az első szelvények megnyitásával indultak a tényleges feltárások, akkor hat sírt tudtak azonosítani.

Magyar régész hallgatók tártak fel egy különleges római kori várost

Római kori freskókra és óriási oszlopsorra is bukkantak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészei és hallgatói A települést, amelynek nyomait már az 1890-es években megtalálták, 2000-ben légi felvételekkel azonosították, a helyszínen pedig most először végez ásatást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeivel és hallgatóival - nyilatkozta Bertók Gábor ásatásvezető régész.

Azóta 68 temetkezést tártak fel, antropológus szakember segítségével meghatározták az elhunytak életkorát, több esetben a nemét is és Gucsi László munkája révén restaurálták a teljes feltárt kerámiaanyagot.

Az eddigi vizsgálatok eredményeképp megállapítható, hogy a temetőt hosszú időn keresztül használhatta az itt élt népcsoport, ugyanis a legkorábbi sír mintegy négyezer éves, időszámításunk előtt 2200 körülről származik, a legkorábbi pedig időszámításunk előtt 1000 körül keletkezhetett. A korszakban ezen a vidékén élő népcsoportokról tudjuk, hogy letelepedett életformát folytattak - mondta Parditka Györgyi.

A szakemberek azt is tudni vélik, hogy az ebben a temetőben eltemetett egyének feltehetően a Körös-vidékről származtak, nem pedig messziről, Kelet- vagy Nyugat-Európából bevándorolt népcsoportok hagyatékáról van szó, ám hogy ez a csoport mennyire volt egységes vagy mennyire volt kitéve a más csoportokkal való keveredésnek, egyelőre nem ismert. Magyarországon régóta folynak régészeti kutatások, így bizonyosan nem egy eddig ismeretlen népcsoporthoz köthető a temető, ám a kérdést, hogy konkrétan mely csoportok használhatták a sírhelyet, még vizsgálni kell.

Szíriába toboroznak magyar egyetemistákat, egyes szülők kiakadtak

Régészeti terepmunkára toboroznak hallgatókat a Budapesti Műszaki Egyetemen. Egyes szülők felháborodtak, de a diákok körében népszerű a pályázat. A kutatás vezetője szerint minden rendben lesz. „Kárfelmérés, tervezés, helyreállítás, kutatás. Pályázatot hirdetünk 2016. július hónapra szíriai terepmunkában való részvételre." Ez a felhívás jelent meg április végén a Műegyetem ipari és mezőgazdasági épülettervezési tanszékének internetes hirdetőfalán - írja a nol.hu.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.