A kormány nem akar kivonulni a felsőoktatás támogatásából, hanem olyan, hosszú távon is fenntartható modell kiépítése...
A kormány nem akar kivonulni a felsőoktatás támogatásából, hanem olyan, hosszú távon is fenntartható modell kiépítése a célja, amely nem igényel folyamatos újrafinanszírozást - közölte az emberi erőforrások minisztere egy írásbeli kérdésre válaszul.
Osztolykán Ágnes LMP-s országgyűlési képviselő többi között arra volt kíváncsi, hogy a minisztérium mikorra tervezi annak a felsőoktatási finanszírozási rendszernek a bevezetését, amelyben "minden diák maga állja a tanulási költségét". A képviselő azt is firtatta, hogy az említett cél eléréséhez milyen döntéseket és intézkedéseket tervez az oktatási államtitkárság még az idén.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az Országgyűlés honlapján csütörtökön közzétett válaszában kiemelte: a cél egy hosszú távon is fenntartható modell kiépítése, amely nem igényli a folyamatos újrafinanszírozást, és közvetve nem lehetetleníti el a rendszer egészét az államadósság újbóli növelésével. Ez nem azonos a forráskivonással - rögzítette a tárca vezetője.
Kifejtette, az Orbán Viktor miniszterelnök által korábban "vázolt célmodell" eléréséhez a feltételeket folyamatosan, minél előbb meg kell teremteni, és ezt követően lehet teljes mértékben átállni az önfinanszírozó felsőoktatási rendszerre. Ennek a feltételrendszernek az alapjait a szeptember 1-jétől hatályos, nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint készülő finanszírozási szabályozás fekteti le.
A felsőoktatás új finanszírozási mechanizmusát a fokozatosság elvét szem előtt tartva, az intézményrendszer rugalmasságát megőrizve, felmenő rendszerben vezetik be - jelezte, hozzátéve: így a jelenlegi normatív finanszírozási rendszer még sokáig a rendszer része marad.
Balog Zoltán azt írta: a kormány határozott álláspontja, hogy a felsőoktatást mindenki számára elérhetővé tegye, s így aki akar, élhessen is a lehetőséggel, ebben anyagi megfontolások ne korlátozzák. Éppen ezért alakította ki a kormány a Diákhitel1 és a Diákhitel2 konstrukciót - tette hozzá.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
