A kormány nem akar kivonulni a felsőoktatás támogatásából, hanem olyan, hosszú távon is fenntartható modell kiépítése a célja, amely nem igényel folyamatos újrafinanszírozást - közölte az emberi erőforrások minisztere egy írásbeli kérdésre válaszul.
Osztolykán Ágnes LMP-s országgyűlési képviselő többi között arra volt kíváncsi, hogy a minisztérium mikorra tervezi annak a felsőoktatási finanszírozási rendszernek a bevezetését, amelyben "minden diák maga állja a tanulási költségét". A képviselő azt is firtatta, hogy az említett cél eléréséhez milyen döntéseket és intézkedéseket tervez az oktatási államtitkárság még az idén.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az Országgyűlés honlapján csütörtökön közzétett válaszában kiemelte: a cél egy hosszú távon is fenntartható modell kiépítése, amely nem igényli a folyamatos újrafinanszírozást, és közvetve nem lehetetleníti el a rendszer egészét az államadósság újbóli növelésével. Ez nem azonos a forráskivonással - rögzítette a tárca vezetője.
Kifejtette, az Orbán Viktor miniszterelnök által korábban "vázolt célmodell" eléréséhez a feltételeket folyamatosan, minél előbb meg kell teremteni, és ezt követően lehet teljes mértékben átállni az önfinanszírozó felsőoktatási rendszerre. Ennek a feltételrendszernek az alapjait a szeptember 1-jétől hatályos, nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint készülő finanszírozási szabályozás fekteti le.
A felsőoktatás új finanszírozási mechanizmusát a fokozatosság elvét szem előtt tartva, az intézményrendszer rugalmasságát megőrizve, felmenő rendszerben vezetik be - jelezte, hozzátéve: így a jelenlegi normatív finanszírozási rendszer még sokáig a rendszer része marad.
Balog Zoltán azt írta: a kormány határozott álláspontja, hogy a felsőoktatást mindenki számára elérhetővé tegye, s így aki akar, élhessen is a lehetőséggel, ebben anyagi megfontolások ne korlátozzák. Éppen ezért alakította ki a kormány a Diákhitel1 és a Diákhitel2 konstrukciót - tette hozzá.
