A kormány nem akar kivonulni a felsőoktatás támogatásából, hanem olyan, hosszú távon is fenntartható modell kiépítése...
A kormány nem akar kivonulni a felsőoktatás támogatásából, hanem olyan, hosszú távon is fenntartható modell kiépítése a célja, amely nem igényel folyamatos újrafinanszírozást - közölte az emberi erőforrások minisztere egy írásbeli kérdésre válaszul.
Osztolykán Ágnes LMP-s országgyűlési képviselő többi között arra volt kíváncsi, hogy a minisztérium mikorra tervezi annak a felsőoktatási finanszírozási rendszernek a bevezetését, amelyben "minden diák maga állja a tanulási költségét". A képviselő azt is firtatta, hogy az említett cél eléréséhez milyen döntéseket és intézkedéseket tervez az oktatási államtitkárság még az idén.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az Országgyűlés honlapján csütörtökön közzétett válaszában kiemelte: a cél egy hosszú távon is fenntartható modell kiépítése, amely nem igényli a folyamatos újrafinanszírozást, és közvetve nem lehetetleníti el a rendszer egészét az államadósság újbóli növelésével. Ez nem azonos a forráskivonással - rögzítette a tárca vezetője.
Kifejtette, az Orbán Viktor miniszterelnök által korábban "vázolt célmodell" eléréséhez a feltételeket folyamatosan, minél előbb meg kell teremteni, és ezt követően lehet teljes mértékben átállni az önfinanszírozó felsőoktatási rendszerre. Ennek a feltételrendszernek az alapjait a szeptember 1-jétől hatályos, nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint készülő finanszírozási szabályozás fekteti le.
A felsőoktatás új finanszírozási mechanizmusát a fokozatosság elvét szem előtt tartva, az intézményrendszer rugalmasságát megőrizve, felmenő rendszerben vezetik be - jelezte, hozzátéve: így a jelenlegi normatív finanszírozási rendszer még sokáig a rendszer része marad.
Balog Zoltán azt írta: a kormány határozott álláspontja, hogy a felsőoktatást mindenki számára elérhetővé tegye, s így aki akar, élhessen is a lehetőséggel, ebben anyagi megfontolások ne korlátozzák. Éppen ezért alakította ki a kormány a Diákhitel1 és a Diákhitel2 konstrukciót - tette hozzá.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
