Nyílt levélben kér segítséget Barrosótól az Oktatói Hálózat

A magyar felsőoktatás helyzetéről írt levelet az Oktatói Hálózat José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság leköszönő elnökének, akit csütörtökön a Budapesti Corvinus Egyetemen avatnak díszdoktorrá.

  • Eduline

„A magyar kormány az elmúlt öt évben reálértéken nagyjából a felére csökkentette a felsőoktatás költségvetési támogatását és máig nem hozott létre szabályozott, kiszámítható finanszírozási rendszert az ágazatban. 2013-ban a magyar költségvetés - az Európai Unió által javasolt minimum 1% helyett  - mindössze a GDP 0,43 %-át fordította felsőoktatásra. A jelenlegi kormány súlyosan korlátozza az egyetemi autonómiát is, a pénzügyileg kiszolgáltatott  intézmények vezetőit kijárásra kényszeríti” – írja az Oktatói Hálózat, hozzátéve: a rektorok mellé a kormányfő személyesen nevez ki kancellárokat.

Az Oktatói Hálózat szerint a kormány a Magyar Akkreditációs Bizottság független működését is fenyegeti, elhiteltelenítve ezzel a minőségellenőrzést, és veszélyeztetve az egyetemek nemzetközi integrációját. „A pénzügyi megszorításokat követő kényszernyugdíjazások és elbocsátások miatt lényeges veszteségeket szenvedett el az oktatói állomány, amelynek munkában maradt része egyre többet kénytelen dolgozni európai összehasonlításban rendkívül alacsony bérekért” - írják.

Fazekas István

Azt is hozzáteszik, hogy a magyar kormánynak ötödik éve nincs elfogadott és megalapozott felsőoktatási stratégiája, a felsőoktatás irányításában átláthatatlanok a jogkörök és felelősségek. „Eközben az oktatási kormányzat önkényesen osztogatja a forrásokat, és jogtalan előnyöket biztosít a hozzá közelálló, vagy egyenesen általa alapított intézményeknek. Például az európai Horizont 2020 programban megpályázott felsőoktatási támogatás 90%-át a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre szándékozik fordítani” – olvasható a nyílt levélben.

Hozzáteszik: a kormány intézkedései lehetetlenné teszik a szociális hátrányokkal küzdő diákok számára a továbbtanulást. Arra kérik Barrosót, „vesse latba tekintélyét azért, hogy az Európai Unió az eddigieknél határozottabban álljon ki saját elvei mellett, és lépjen fel minden olyan esetben, amikor a magyar kormány az európai értékek ellenében cselekszik”.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.