A magyar felsőoktatás helyzetéről írt levelet az Oktatói Hálózat José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság leköszönő elnökének, akit csütörtökön a Budapesti Corvinus Egyetemen avatnak díszdoktorrá.
„A magyar kormány az elmúlt öt évben reálértéken nagyjából a felére csökkentette a felsőoktatás költségvetési támogatását és máig nem hozott létre szabályozott, kiszámítható finanszírozási rendszert az ágazatban. 2013-ban a magyar költségvetés - az Európai Unió által javasolt minimum 1% helyett - mindössze a GDP 0,43 %-át fordította felsőoktatásra. A jelenlegi kormány súlyosan korlátozza az egyetemi autonómiát is, a pénzügyileg kiszolgáltatott intézmények vezetőit kijárásra kényszeríti” – írja az Oktatói Hálózat, hozzátéve: a rektorok mellé a kormányfő személyesen nevez ki kancellárokat.
Az Oktatói Hálózat szerint a kormány a Magyar Akkreditációs Bizottság független működését is fenyegeti, elhiteltelenítve ezzel a minőségellenőrzést, és veszélyeztetve az egyetemek nemzetközi integrációját. „A pénzügyi megszorításokat követő kényszernyugdíjazások és elbocsátások miatt lényeges veszteségeket szenvedett el az oktatói állomány, amelynek munkában maradt része egyre többet kénytelen dolgozni európai összehasonlításban rendkívül alacsony bérekért” - írják.
Azt is hozzáteszik, hogy a magyar kormánynak ötödik éve nincs elfogadott és megalapozott felsőoktatási stratégiája, a felsőoktatás irányításában átláthatatlanok a jogkörök és felelősségek. „Eközben az oktatási kormányzat önkényesen osztogatja a forrásokat, és jogtalan előnyöket biztosít a hozzá közelálló, vagy egyenesen általa alapított intézményeknek. Például az európai Horizont 2020 programban megpályázott felsőoktatási támogatás 90%-át a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre szándékozik fordítani” – olvasható a nyílt levélben.
Hozzáteszik: a kormány intézkedései lehetetlenné teszik a szociális hátrányokkal küzdő diákok számára a továbbtanulást. Arra kérik Barrosót, „vesse latba tekintélyét azért, hogy az Európai Unió az eddigieknél határozottabban álljon ki saját elvei mellett, és lépjen fel minden olyan esetben, amikor a magyar kormány az európai értékek ellenében cselekszik”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
