Olyasmi történik az orvosi egyetemeken, ami miatt egyre kevesebb a magyar orvos

Tíz kórháznyi orvos hiányzik a magyar egészségügyből, miközben a magyar orvosi egyetemeken a hallgatóknak már a fele külföldi. Többször előfordult már, hogy adott évben több orvos hagyta el az országot, mint ahány végzett. Oktatókból is egyre nagyobb a hiány.

  • Eduline

 

Shutterstock
2-3 ezer orvos hiányzik a magyar egészségügyből annak ellenére, hogy az elmúlt 10 évben másfélszeresére nőtt a magyar orvostanhallgatók száma – írja a Népszabadság.

Ha a kormány úgy döntene, hogy radikálisan növeli az államilag finanszírozott orvostanhallgatói helyek számát, akkor is sokat kéne várni a hiány enyhülésére, mivel 10-12 év alatt válik egy hallgatóból orvos.

Kincses Gyula egészségpolitikai szakértő a lapnak elmondta, hogy a négy, orvosi képzéssel is rendelkező hazai egyetem évek óta a külföldi – tehát fizetős – hallgatók számának növelésére törekszik. Emiatt szerinte „recseg-ropog a rendszer”.

Cikkeink a témában

Sztrájkolhatnak a rezidensek

Orvostudományi kar létesülhet Győrben

Ha orvosira jártok, erről mindenképp tudnotok kell

70 milliárdos fejlesztés jöhet az orvosképzésben

Az orvosi szakokon 9000 külföldi hallgató tanul, ami az összes férőhelynek csaknem felét teszi ki, és évi 20 milliárd forintnyi tandíjat fizetnek ki, ezért sem valószínű, hogy e férőhelyek terhére növelnék a magyarországi hallgatók arányát.

A cikk szerint a kormányzati fejlesztésekkel 2020-ra már 11 ezer külföldi hallgató lehet jelen az orvosképzésben, ráadásul ennek az oktatók is örülhetnek, ugyanis az idegen nyelvű oktatásért plusz pénz jár.

Egyes tárgyak esetében már így is drasztikusan csökken az oktatók száma. Anatómián például 15-20 hallgató is tartozhat egy csoportba, ami inkább egy kiscsoportos előadást eredményez, semmint valódi betegbemutatást – írja a cikk a Magyar Akkreditációs Bizottság jelentésére hivatkozva.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.