Tíz kórháznyi orvos hiányzik a magyar egészségügyből, miközben a magyar orvosi egyetemeken a hallgatóknak már a fele külföldi. Többször előfordult már, hogy adott évben több orvos hagyta el az országot, mint ahány végzett. Oktatókból is egyre nagyobb a hiány.
Ha a kormány úgy döntene, hogy radikálisan növeli az államilag finanszírozott orvostanhallgatói helyek számát, akkor is sokat kéne várni a hiány enyhülésére, mivel 10-12 év alatt válik egy hallgatóból orvos.
Kincses Gyula egészségpolitikai szakértő a lapnak elmondta, hogy a négy, orvosi képzéssel is rendelkező hazai egyetem évek óta a külföldi – tehát fizetős – hallgatók számának növelésére törekszik. Emiatt szerinte „recseg-ropog a rendszer”.
| Cikkeink a témában |
Orvostudományi kar létesülhet Győrben |
Az orvosi szakokon 9000 külföldi hallgató tanul, ami az összes férőhelynek csaknem felét teszi ki, és évi 20 milliárd forintnyi tandíjat fizetnek ki, ezért sem valószínű, hogy e férőhelyek terhére növelnék a magyarországi hallgatók arányát.
A cikk szerint a kormányzati fejlesztésekkel 2020-ra már 11 ezer külföldi hallgató lehet jelen az orvosképzésben, ráadásul ennek az oktatók is örülhetnek, ugyanis az idegen nyelvű oktatásért plusz pénz jár.
Egyes tárgyak esetében már így is drasztikusan csökken az oktatók száma. Anatómián például 15-20 hallgató is tartozhat egy csoportba, ami inkább egy kiscsoportos előadást eredményez, semmint valódi betegbemutatást – írja a cikk a Magyar Akkreditációs Bizottság jelentésére hivatkozva.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
