Olyasmi történik az orvosi egyetemeken, ami miatt egyre kevesebb a magyar orvos

Tíz kórháznyi orvos hiányzik a magyar egészségügyből, miközben a magyar orvosi egyetemeken a hallgatóknak már a fele külföldi. Többször előfordult már, hogy adott évben több orvos hagyta el az országot, mint ahány végzett. Oktatókból is egyre nagyobb a hiány.

  • Eduline

 

Shutterstock
2-3 ezer orvos hiányzik a magyar egészségügyből annak ellenére, hogy az elmúlt 10 évben másfélszeresére nőtt a magyar orvostanhallgatók száma – írja a Népszabadság.

Ha a kormány úgy döntene, hogy radikálisan növeli az államilag finanszírozott orvostanhallgatói helyek számát, akkor is sokat kéne várni a hiány enyhülésére, mivel 10-12 év alatt válik egy hallgatóból orvos.

Kincses Gyula egészségpolitikai szakértő a lapnak elmondta, hogy a négy, orvosi képzéssel is rendelkező hazai egyetem évek óta a külföldi – tehát fizetős – hallgatók számának növelésére törekszik. Emiatt szerinte „recseg-ropog a rendszer”.

Cikkeink a témában

Sztrájkolhatnak a rezidensek

Orvostudományi kar létesülhet Győrben

Ha orvosira jártok, erről mindenképp tudnotok kell

70 milliárdos fejlesztés jöhet az orvosképzésben

Az orvosi szakokon 9000 külföldi hallgató tanul, ami az összes férőhelynek csaknem felét teszi ki, és évi 20 milliárd forintnyi tandíjat fizetnek ki, ezért sem valószínű, hogy e férőhelyek terhére növelnék a magyarországi hallgatók arányát.

A cikk szerint a kormányzati fejlesztésekkel 2020-ra már 11 ezer külföldi hallgató lehet jelen az orvosképzésben, ráadásul ennek az oktatók is örülhetnek, ugyanis az idegen nyelvű oktatásért plusz pénz jár.

Egyes tárgyak esetében már így is drasztikusan csökken az oktatók száma. Anatómián például 15-20 hallgató is tartozhat egy csoportba, ami inkább egy kiscsoportos előadást eredményez, semmint valódi betegbemutatást – írja a cikk a Magyar Akkreditációs Bizottság jelentésére hivatkozva.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.