Taroltak a budapesti egyetemisták a madridi világversenyen

Jól szerepelt a magyar műegyetemisták csapata a madridi Solar Decathlon Europe versenyen, amelyen a feladat olyan...

  • MTI
ODOO Project

Jól szerepelt a magyar műegyetemisták csapata a madridi Solar Decathlon Europe versenyen, amelyen a feladat olyan energiahatékony, könnyűszerkezetes épületek, passzívházak megtervezése volt, amelyek  kizárólag napenergiát használnak fel.

A budapesti egyetemisták által tervezett ODOO-ház három kategóriában is kiemelkedően teljesített és dobogós helyezést ért el, az összesített rangsorban a hatodik helyen végzett, az internetes közönségszavazáson pedig a negyedik legnépszerűbb lett. Az összesített versenyben a francia Rhones-Alpes csapat végzett az élen Canopea nevű házával.

Az ODOO projekt előkészítésén közel hatvan diák dolgozott majdnem két évig, a verseny helyszínén pedig 12 nap alatt építették fel a házat. Az ODOO egy 45 négyzetméteres, két személyre tervezett családi ház, amely az épületen kívül egy teraszt és az azt lezáró falat foglalja magába. A tetőn és a falon összesen 60 négyzetméternyi napelem termeli a villamos energiát, ezek óránként 9 kilowattot képesek előállítani. A falakat és a tetőt 24 centiméter vastag cellulóz - újságpapír - hőszigeteléssel látták el. A padlóban és a mennyezetben csőkígyó, illetve légcsatornák biztosítják a hűtést és a fűtést, amelyet levegő-víz hőszivattyú táplál. A nappali többletenergia a hálózatba kerül, az éjszakai áramot onnan vételezi a ház.

Az épület 100 millió forintba került, de a teljes projekt költsége - beleértve a madridi kiszállítást is - 200 millió forint. Ennek negyedét adta a főszponzor Siemens Zrt., és ennyivel járult hozzá az állam is. A költség másik felét több mint hetven kisebb szponzor biztosította anyagban, eszközben és készpénzben.

A magyar egyetemisták a következő napokban ismét elemeire bontják az ODOO-házat, október végén pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem területén építik fel, hogy különleges megoldásait a diákok és a közönség is megismerhessék.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.