A túlkorossága miatt támadott szegedi EHÖK-elnökkel készített interjút a Magyar Nemzet, akiknek eláírulta, hogy 33 évesen könnyen lehet, hogy egy önfenntartó tanyára költözne az Alföldön.
A Szegedi Tudományegyetem EHÖK-elnöke azzal került ismét a hazai sajtóba, hogy egy 2015 szeptemberében elfogadott törvénymódosítás szerint túlkorosnak számít, így nem választhatták volna meg a hallgatói önkormányzat élére. Mikor kiderült az egyetem számára, hogy Török Márk már kétszeresen is meghaladta a törvényben maximalizált 4 éves korlátot, megsemmisítették megválasztásának eredményét. Török ezt a határozatot megtámadta a bíróságon, melynek tárgyalására még mindig nem került sor.
Az SZTE 12 dékánja is felszólította a nyár során, hogy fogadja el a rektori határozatot, azonban Török erre kemény megfogalmazású levélben válaszolt, ködös utalásokat téve olyan bűncselekményekre, melyek az egyetem vezetésének tudtával is megtörténhettek. Egy ilyen esetben már nyomozás is indult, miután a szegedi Együtt párt feljelentést tett.
Török a csütörtökön megjelent interjúban elmondta most szeptemberi újraválásztásával kapcsolatban, hogy "nem ő akarta ezt", de olyan támadások érték személyét és így a hallgatói önkormányzatot (Török szereti személyét azonosítani a testülettel - a Szerk.). Ez hasonlatos azokhoz az egykori nyilatkozataihoz, mikor bíróságra idézték, vagy mikor egyszer eltiltották egyetemi tanulmányaitól, ezekkel kapcsolatban többször is úgy beszélt, hogy "keringőre hívták". Most úgy fogalmazott, hogy olyan körülmények álltak fel, "amiket egy férfiember vállal".
Bár lett volna kihívója egy fiatalabb HÖK-elnök nő személyében, de ő visszalépet, Török szerint azért, mert támadások érték a HÖK-t, ami összerántotta a tagokat. Hozzátette, ő személyesen nem gyakorolt rá hatást.
A legátláthatóbb működésű hallgatói önkormányzatnak tartja az SZTE EHÖK működését. Ez szíve joga, ám az, hogy a digitális nyilvántartási rendszerük, az INYAR szinte használhatatlan és hiányos, az egyetemi polgárok számára nyilvános testületi ülések helyét és idejét nem teszik közzé, vagy hogy évekig kell pereskedni egy-egy közérdekű adatért is, az nem éppen erről árulkodik.
Török az őt komolyan érintő törvénymódosítás kapcsán ragaszkodik ahhoz, hogy visszamenőleges hatállyal használta a törvényt az egyetem vele szemben, az egyetem, a minisztérium és az Eötvös Károly Intézet véleménye viszont egy megválaszthatósági követelménynek tekinti a 4 éves korlátot. Elsősorban azért aggódik Török, mert nagyon sok időt töltött a hallgatói önkormányzatban, ezért fontos számára, hogy mi marad utána.
Büszke arra, hogy 12 év höközés után már egységesítették a hök szabályzatait, létrehoztak egy sportegyesületet, közösségi konyhát működtetnek fejenként 300 forintért,
Állítja, hogy a hallgatói önkormányzat alapítványaiból és cégeiből nincs bevétele. A cégháló rendkívül szövevényes, az elmúlt években a Délmagyarország és az Átlátszó Oktatás is foglalkozott ezekkel. Milliós tételek forognak, volumenéről árulkodik, hogy áttételesen a Törökhöz köthető alapítványok tulajdonrészt birtokolnak a legnagyobb egyetemi cégben, a több mint félmilliárdos forgalmú Universitas Kft-ben. Török többször kapott vagyonosodási vizsgálatot, egyik alkalommal sem találtak nála semmi problémát - elmondása szerint. Azt nem állította, hogy ne bírságolták volna meg a cégeket, amik a HÖK-höz köthetőek, de azt már nem érti, hogy ez miért lenne feltétlen hozzá köthető.
Hogy mit tervez a jövőben, csak az mno.hu-t időznénk:
– Azt mondta, 33 évesen már nem lesz EHÖK-elnök. Mihez fog kezdeni három év múlva?
– Nem szoktam ezen gondolkodni, de akár azt is el tudnám képzelni, hogy építek valahol az Alföldön egy önfenntartó tanyát.– Ezt azért nehéz elhinni.
– Pedig vonz, hogy teljesen közel legyek a természethez, messze a civilizációtól. Majd meglátjuk, mi történik, nem vagyok félős ilyen szempontból. Nyilván kell keresnem egy HÖK-höz hasonló tevékenységet, ami szórakoztat és jó dolog is egyben. Az akkor nem is munka, hanem időtöltés. És a támadásokat is könnyebb viselni, mert akkor olyan lesz, mint a fociban: benne van, hogy néha lerúgnak a pályán.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
