A túlkorossága miatt támadott szegedi EHÖK-elnökkel készített interjút a Magyar Nemzet, akiknek eláírulta, hogy 33 évesen könnyen lehet, hogy egy önfenntartó tanyára költözne az Alföldön.
A Szegedi Tudományegyetem EHÖK-elnöke azzal került ismét a hazai sajtóba, hogy egy 2015 szeptemberében elfogadott törvénymódosítás szerint túlkorosnak számít, így nem választhatták volna meg a hallgatói önkormányzat élére. Mikor kiderült az egyetem számára, hogy Török Márk már kétszeresen is meghaladta a törvényben maximalizált 4 éves korlátot, megsemmisítették megválasztásának eredményét. Török ezt a határozatot megtámadta a bíróságon, melynek tárgyalására még mindig nem került sor.
Az SZTE 12 dékánja is felszólította a nyár során, hogy fogadja el a rektori határozatot, azonban Török erre kemény megfogalmazású levélben válaszolt, ködös utalásokat téve olyan bűncselekményekre, melyek az egyetem vezetésének tudtával is megtörténhettek. Egy ilyen esetben már nyomozás is indult, miután a szegedi Együtt párt feljelentést tett.
Török a csütörtökön megjelent interjúban elmondta most szeptemberi újraválásztásával kapcsolatban, hogy "nem ő akarta ezt", de olyan támadások érték személyét és így a hallgatói önkormányzatot (Török szereti személyét azonosítani a testülettel - a Szerk.). Ez hasonlatos azokhoz az egykori nyilatkozataihoz, mikor bíróságra idézték, vagy mikor egyszer eltiltották egyetemi tanulmányaitól, ezekkel kapcsolatban többször is úgy beszélt, hogy "keringőre hívták". Most úgy fogalmazott, hogy olyan körülmények álltak fel, "amiket egy férfiember vállal".
Bár lett volna kihívója egy fiatalabb HÖK-elnök nő személyében, de ő visszalépet, Török szerint azért, mert támadások érték a HÖK-t, ami összerántotta a tagokat. Hozzátette, ő személyesen nem gyakorolt rá hatást.
A legátláthatóbb működésű hallgatói önkormányzatnak tartja az SZTE EHÖK működését. Ez szíve joga, ám az, hogy a digitális nyilvántartási rendszerük, az INYAR szinte használhatatlan és hiányos, az egyetemi polgárok számára nyilvános testületi ülések helyét és idejét nem teszik közzé, vagy hogy évekig kell pereskedni egy-egy közérdekű adatért is, az nem éppen erről árulkodik.
Török az őt komolyan érintő törvénymódosítás kapcsán ragaszkodik ahhoz, hogy visszamenőleges hatállyal használta a törvényt az egyetem vele szemben, az egyetem, a minisztérium és az Eötvös Károly Intézet véleménye viszont egy megválaszthatósági követelménynek tekinti a 4 éves korlátot. Elsősorban azért aggódik Török, mert nagyon sok időt töltött a hallgatói önkormányzatban, ezért fontos számára, hogy mi marad utána.
Büszke arra, hogy 12 év höközés után már egységesítették a hök szabályzatait, létrehoztak egy sportegyesületet, közösségi konyhát működtetnek fejenként 300 forintért,
Állítja, hogy a hallgatói önkormányzat alapítványaiból és cégeiből nincs bevétele. A cégháló rendkívül szövevényes, az elmúlt években a Délmagyarország és az Átlátszó Oktatás is foglalkozott ezekkel. Milliós tételek forognak, volumenéről árulkodik, hogy áttételesen a Törökhöz köthető alapítványok tulajdonrészt birtokolnak a legnagyobb egyetemi cégben, a több mint félmilliárdos forgalmú Universitas Kft-ben. Török többször kapott vagyonosodási vizsgálatot, egyik alkalommal sem találtak nála semmi problémát - elmondása szerint. Azt nem állította, hogy ne bírságolták volna meg a cégeket, amik a HÖK-höz köthetőek, de azt már nem érti, hogy ez miért lenne feltétlen hozzá köthető.
Hogy mit tervez a jövőben, csak az mno.hu-t időznénk:
– Azt mondta, 33 évesen már nem lesz EHÖK-elnök. Mihez fog kezdeni három év múlva?
– Nem szoktam ezen gondolkodni, de akár azt is el tudnám képzelni, hogy építek valahol az Alföldön egy önfenntartó tanyát.– Ezt azért nehéz elhinni.
– Pedig vonz, hogy teljesen közel legyek a természethez, messze a civilizációtól. Majd meglátjuk, mi történik, nem vagyok félős ilyen szempontból. Nyilván kell keresnem egy HÖK-höz hasonló tevékenységet, ami szórakoztat és jó dolog is egyben. Az akkor nem is munka, hanem időtöltés. És a támadásokat is könnyebb viselni, mert akkor olyan lesz, mint a fociban: benne van, hogy néha lerúgnak a pályán.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
