Nyolc magyar egyetem került a világ legzöldebbjei közé

Átlagukkal a környezetvédelmi rangsoron szerepelnek a legjobban a magyar egyetemek.

  • Eduline
Az SZTE Klebelsberg Kúnó Könyvtár az egyik legzöldebb magyar felsőoktatási épület.
u-szeged.hu

Mekkora zöld területek találhatók az egyetemek campusain, mennyire törekszenek a klímaváltozás hatásainak csökkentésére, szelektíven gyűjtik-e a hulladékot, használnak-e víztakarékos berendezéseket, illetve vezettek-e be egyéb olyan intézkedéseket, amelyek környezettudatos hozzáállást tükröznek – írja a fő szempontokat a Debreceni Egyetem a Green Metric Ranking of World Universities listája kapcsán.

A listát a klímaváltozás miatt a tengerszint emelkedésében érintett University of Indonesia készíti 2010 óta, napjainkban már 520 felsőoktatási intézmény szolgáltat adatokat.

Magyar egyetemek a rangsorban:

  • 107. Szegedi Tudományegyetem
  • 244. Eötvös Loránd Tudományegyetem
  • 311. Debreceni Egyetem
  • 355. Pécsi Tudományegyetem
  • 371. Szent István Egyetem
  • 399. Budapesti Corvinus Egyetem
  • 414. Miskolci Egyetem
  • 472. Óbudai Egyetem

A listát a Kaliforniai Egyetem Davis-i központja vezeti, második helyen a Nottinghami Egyetem, a harmadikon pedig a holland Wageningen Egyetem és Kutatóközpont végzett.

Sajnálatos módon az oktatás minőségét rangsoroló listákon inkább hátrébb szorulnak a magyar egyetemek a közelmúltban:

Nem muzsikálnak jól a magyar egyetemek a legfrissebb világrangsorban

Az ELTE-t leszámítvan nem került magyar egyetem a top 500-ba. Évek óta csökkenő tendenciát mutat legnagyobb egyetemeink átlagos teljesítménye a világranglistákon. A Center of World University Rankings korábban sem a szívünknek kedves adatokat mutatta, de idén figyelmeztető jel lehet, hogy a legjobbnak számító ELTE is tovább folytatta a zuhanását a rangsorban, a többiek nagyjából stagnálnak a korábbi eredményükhöz képest, ami amúgy sem túl rózsás - derül ki a írásából.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.