A szenátus véleményének semmibevétele és a felsőoktatási intézmények kézi vezérlésének jele, hogy Balog Zoltán...
A szenátus véleményének semmibevétele és a felsőoktatási intézmények kézi vezérlésének jele, hogy Balog Zoltán erőforrás-miniszter a Debreceni Egyetem rektori tisztségére pályázók közül nem Paragh György, hanem Szilvássy Zoltán kinevezését javasolja a köztársasági elnöknek - olvasható az Oktatói Hálózat csütörtöki közleményében.
A Debreceni Egyetem szenátusa február közepén értékelte a három rektorjelölt - Paragh György, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum elnöke, Szilvássy Zoltán stratégiai rektorhelyettes és a jelenlegi rektor, Fábián István - pályázatát. Miután Fábián István visszalépett, a szenátus kétharmada Paragh Györgyre szavazott. "Ezután két és fél hónapig tartó, a nyilvánosság számára követhetetlen lobbiharcok és háttéralkuk kezdődtek, amelyek eredményeként Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a szenátusban kisebbségi támogatást elnyert jelöltet terjesztette fel kinevezésre a köztársasági elnöknek. Bár a miniszter eljárása formálisan jogszerű, morálisan kifogásolható" - írja az Oktatói Hálózat.
Az Oktatói Hálózat szerint a szenátus véleményének semmibevétele súlyosan sérti az egyetemi autonómiát, és ellentmond annak a januári miniszteri ígéretnek is, miszerint a kormány biztosítani fogja a visszatérést a rektorválasztás korábbi rendszeréhez.
"Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az egyetemi rektorok kinevezése egyetemen kívüli politikai és gazdasági potentátok érdekeitől függjön, hogy az egyetemi vezetők kiválasztása érdekcsoportok közötti háttéralkuk során dőljön el. A rektorválasztás az egyetemi polgárok joga és felelőssége, enélkül az egyetemi autonómia csak üres frázis. Tiltakozunk a miniszter eljárása ellen, és kérjük Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a szenátusi választáson kisebbségben maradt rektorjelölt kinevezését" - zárul a közlemény.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
