A szenátus véleményének semmibevétele és a felsőoktatási intézmények kézi vezérlésének jele, hogy Balog Zoltán...
A szenátus véleményének semmibevétele és a felsőoktatási intézmények kézi vezérlésének jele, hogy Balog Zoltán erőforrás-miniszter a Debreceni Egyetem rektori tisztségére pályázók közül nem Paragh György, hanem Szilvássy Zoltán kinevezését javasolja a köztársasági elnöknek - olvasható az Oktatói Hálózat csütörtöki közleményében.
A Debreceni Egyetem szenátusa február közepén értékelte a három rektorjelölt - Paragh György, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum elnöke, Szilvássy Zoltán stratégiai rektorhelyettes és a jelenlegi rektor, Fábián István - pályázatát. Miután Fábián István visszalépett, a szenátus kétharmada Paragh Györgyre szavazott. "Ezután két és fél hónapig tartó, a nyilvánosság számára követhetetlen lobbiharcok és háttéralkuk kezdődtek, amelyek eredményeként Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a szenátusban kisebbségi támogatást elnyert jelöltet terjesztette fel kinevezésre a köztársasági elnöknek. Bár a miniszter eljárása formálisan jogszerű, morálisan kifogásolható" - írja az Oktatói Hálózat.Az Oktatói Hálózat szerint a szenátus véleményének semmibevétele súlyosan sérti az egyetemi autonómiát, és ellentmond annak a januári miniszteri ígéretnek is, miszerint a kormány biztosítani fogja a visszatérést a rektorválasztás korábbi rendszeréhez.
"Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az egyetemi rektorok kinevezése egyetemen kívüli politikai és gazdasági potentátok érdekeitől függjön, hogy az egyetemi vezetők kiválasztása érdekcsoportok közötti háttéralkuk során dőljön el. A rektorválasztás az egyetemi polgárok joga és felelőssége, enélkül az egyetemi autonómia csak üres frázis. Tiltakozunk a miniszter eljárása ellen, és kérjük Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a szenátusi választáson kisebbségben maradt rektorjelölt kinevezését" - zárul a közlemény.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
