Franciaország és Spanyolország után Nagy-Britanniával együtt a harmadik legtöbb Erasmus Mundus-projekt Magyarországon van.
2004 óta húszezren vettek részt ebben a világ 200 országából az Erasmus+-hoz kapcsolódó Erasmus Mundus programban.
A program lényege, hogy a külföldi egyetemek konzorciumokat alkotnak, és közös, sokszor speciális témákkal foglalkozó mesterképzéseket hirdetnek. A felvételt nyert hallgatók így akár minden félévben más országban tanulhatnak a legkiválóbb előadóktól és szakemberektől, és olyan nemzetközi diplomát kapnak, amelyet az érintett országokban is elismernek. Tanulmányaikhoz 1.000 eurós ösztöndíjat is igényelhetnek.
A Tempus Közalapítvány közlése szerint idén Magyarország kiválóan szerepelt a programban, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, az ELTE és a CEU koordinálásával megvalósuló négy nemzetközi együttműködés nyert támogatást, összesen több mint 11 millió eurót. Franciaország és Spanyolország után Nagy-Britanniával együtt a harmadik legtöbb Erasmus Mundus-projekt Magyarországon van.
Emellett másik négy képzésben partnerként vesznek részt hazai felsőoktatási intézmények, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Közép-Európai Egyetem.A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
