Franciaország és Spanyolország után Nagy-Britanniával együtt a harmadik legtöbb Erasmus Mundus-projekt Magyarországon van.
2004 óta húszezren vettek részt ebben a világ 200 országából az Erasmus+-hoz kapcsolódó Erasmus Mundus programban.
A program lényege, hogy a külföldi egyetemek konzorciumokat alkotnak, és közös, sokszor speciális témákkal foglalkozó mesterképzéseket hirdetnek. A felvételt nyert hallgatók így akár minden félévben más országban tanulhatnak a legkiválóbb előadóktól és szakemberektől, és olyan nemzetközi diplomát kapnak, amelyet az érintett országokban is elismernek. Tanulmányaikhoz 1.000 eurós ösztöndíjat is igényelhetnek.
A Tempus Közalapítvány közlése szerint idén Magyarország kiválóan szerepelt a programban, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, az ELTE és a CEU koordinálásával megvalósuló négy nemzetközi együttműködés nyert támogatást, összesen több mint 11 millió eurót. Franciaország és Spanyolország után Nagy-Britanniával együtt a harmadik legtöbb Erasmus Mundus-projekt Magyarországon van.
Emellett másik négy képzésben partnerként vesznek részt hazai felsőoktatási intézmények, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Közép-Európai Egyetem.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
