Műszaki és gazdasági szakokra mennének a legtöbben keresztféléves képzésben

Közel öt és fél ezren jelentkeztek a 2016 februárjában induló keresztféléves képzésekre, a legtöbben állami ösztöndíjas mesterképzéseket jelöltek meg - közölte az Oktatási Hivatal.

  • MTI
Shutterstock

A november 15-én lezárult jelentkezési időszakban összesen 5450-en nyújtottak be jelentkezést a Felvi oldaláról elérhető e-felvételiben, az első helyes jelentkezéseket figyelembe véve 4757-en mesterképzést jelöltek meg, 587-en alapképzést, 106-an felsőoktatási szakképzést céloztak meg.

Szintén az első helyes jelentkezéseket figyelembe véve, 4568-an jelöltek meg állami ösztöndíjas mesterképzéseket. (A keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásban állami ösztöndíjas formában csak mesterképzéseket hirdethettek az intézmények.)

A jelentkezők szakválasztása alapján az első helyes jelentkezéseket figyelembe véve (függetlenül a finanszírozási formától és a munkarendtől) elmondható, hogy a műszaki és a gazdaságtudományi képzési területek szakjai a legnépszerűbbek. Alapképzésen a gazdálkodási és menedzsment, a turizmus-vendéglátás és az emberi erőforrások szakok kerültek a dobogóra.

Kapcsolódó cikkeink

Most akkor emelik a ponthatárokat?

Ennyire korrupt a magyar felsőoktatás

Melyik OKJ-s képzések ingyenesek?

Mennyit költ a magyar állam a felsőoktatásra?

Mesterképzésen, szintén az első helyes jelentkezéseket figyelembe véve (függetlenül a finanszírozási formától és a munkarendtől) a gépészmérnöki mesterképzés szerepel első helyen, 376 jelentkezővel, második helyen a vezetés és szervezés képzés áll, ahová 306-an jelentkeztek, harmadik helyen pedig a mérnökinformatikus mesterképzés végzett 269 első helyes jelentkezővel.

Tovább nőtt azok száma, akik az e-felvételiben leadott jelentkezésük hitelesítését is kényelmesen, gyorsan és postaköltség nélkül végezték: a jelentkezők csaknem fele, 2317 fő választotta az Ügyfélkapun keresztüli hitelesítést.

A közleményben kitértek arra is, a jelentkezők december 7-től az e-felvételiben ellenőrizhetik a felvételi nyilvántartásban található adataikat, dokumentumaikat, azok feldolgozottsági állapotát, illetve elérhetik és letölthetik a jelentkezői státuszlapot is. Ez utóbbi összefoglalva tartalmazza a megadott adatokat és jelentkezési helyeket - nyomtatható formában is.

Amennyiben valaki módosítani kívánja a jelentkezéskor megadott adatait, pótolná a szükséges dokumentumait vagy élne az egyszeri sorrendmódosítás lehetőségével, az e-felvételiben erre is lehetősége van.

A jelentkezők a felvételi kérelem benyújtását követően megszerzett dokumentumok (például felsőfokú oklevél, többletpontot igazoló dokumentumok) másolatait 2016. január 6-ig pótolhatják. Eddig lehet a sorrenden is változtatni.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.