Most már biztos: hétfőn sem tárgyal Baloggal a HÖOK

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a felsőoktatás átalakítására vonatkozó részletek...

  • MTI
Túry Gergely

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a felsőoktatás átalakítására vonatkozó részletek ismerete nélkül nem szerencsés előrehozni a kedd délre egyeztetett találkozót az emberi erőforrások miniszterével.

Nagy Dávid, a szervezet elnöke hétfőn az MTI-vel azt közölte: meggyőződésük, hogy elsősorban nem gyors, hanem jó és megalapozott döntésekre van szükség a nemzet jövőjét meghatározó oktatáspolitikai kérdésekben. "Ennek okán a hétfői meghívásnak nem tudnak eleget tenni" - erősítette meg, hozzátéve: erről az Emberi Erőforrások Minisztériumát levélben értesítették, illetve kérték, hogy írásban kapjanak tájékoztatást az új elképzelésekről.

Kitért arra is, hogy a HÖOK és a Hallgatói Hálózat együttműködésének jegyében felkéri a Hallgatói Hálózatot, hogy delegáljon egy tagot a keddi egyeztetésre. Nagy Dávid egyúttal jelezte: hétfőn tanácskoznak a HÖOK döntéshozó testületei, majd sor kerül az Országos Felsőoktatási Egyeztetési Fórum első ülésére is.

A HÖOK elnöke megjegyezte: meglepődve értesültek Orbán Viktor bejelentéséről, amely szerint a 2013-as felvételi eljárás során nem lesznek keretszámok. Az elképzelés részleteit egyelőre homály fedi - tette hozzá.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.