Most kell Németországban munkát vállalni: egymillió állásra nem találnak jelentkezőt

Németországban egyre nagyobb a szakképzett munkaerő hiánya, egy hétfőn bemutatott felmérés szerint a vállalatok több...

  • MTI

Németországban egyre nagyobb a szakképzett munkaerő hiánya, egy hétfőn bemutatott felmérés szerint a vállalatok több mint 1 millió állásra keresnek legkevesebb két hónapja alkalmas jelentkezőt.

A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) szerint az országban a cégek 37 százalékánál van olyan állás, amelyet a szakképzett munkaerő szűkössége miatt már két hónapja vagy annál is hosszabb ideje hirdetnek. Ennek alapján a szakképzettséget igénylő állásokat tekintve nagyjából 1,3 millió lehet a betöltetlen munkahelyek száma.

A leggyakrabban gépgyártással, járműgyártással és elektrotechnikával foglalkozó cégek jelezték, hogy gond a létszám feltöltése, de mind nehezebben találnak alkalmas jelentkezőket az egészségiparban is - áll a Berlinben bemutatott jelentésben.

A több mint 20 ezer vállalkozás megkérdezésével végzett felmérés szerint a vállalkozások 31 százaléka a vonzerejének növelésével - nagyobb fizetéssel, karrierlehetőségek biztosításával és a munkakörülmények javításával - kívánja megtartani, illetve megszerezni a szakképzett munkaerőt. Jelentősen nőtt továbbá azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek hajlandónak mutatkoznak idősebb munkavállalókat foglalkoztatni, illetve növelni a rugalmasságot, hogy az alkalmazottak jobban összehangolhassák a családot és a munkát.

Ugyanakkor a vállalkozások többsége az államtól is intézkedéseket vár, a megkérdezett cégek kétharmada a szakképzési rendszer minőségének javítását sürgeti, 36 százalék pedig a bölcsődei-óvodai ellátórendszer fejlesztését. Minden harmadik cég az állami munkaügyi hivataloktól vár hatékonyabb munkaközvetítői tevékenységet, míg 17 százalék a külföldiek alkalmazására vonatkozó szabályok lazítása révén látja biztosíthatónak a munkaerő-ellátást.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.