Németországban egyre nagyobb a szakképzett munkaerő hiánya, egy hétfőn bemutatott felmérés szerint a vállalatok több...
Németországban egyre nagyobb a szakképzett munkaerő hiánya, egy hétfőn bemutatott felmérés szerint a vállalatok több mint 1 millió állásra keresnek legkevesebb két hónapja alkalmas jelentkezőt.
A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) szerint az országban a cégek 37 százalékánál van olyan állás, amelyet a szakképzett munkaerő szűkössége miatt már két hónapja vagy annál is hosszabb ideje hirdetnek. Ennek alapján a szakképzettséget igénylő állásokat tekintve nagyjából 1,3 millió lehet a betöltetlen munkahelyek száma.
A leggyakrabban gépgyártással, járműgyártással és elektrotechnikával foglalkozó cégek jelezték, hogy gond a létszám feltöltése, de mind nehezebben találnak alkalmas jelentkezőket az egészségiparban is - áll a Berlinben bemutatott jelentésben.
A több mint 20 ezer vállalkozás megkérdezésével végzett felmérés szerint a vállalkozások 31 százaléka a vonzerejének növelésével - nagyobb fizetéssel, karrierlehetőségek biztosításával és a munkakörülmények javításával - kívánja megtartani, illetve megszerezni a szakképzett munkaerőt. Jelentősen nőtt továbbá azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek hajlandónak mutatkoznak idősebb munkavállalókat foglalkoztatni, illetve növelni a rugalmasságot, hogy az alkalmazottak jobban összehangolhassák a családot és a munkát.
Ugyanakkor a vállalkozások többsége az államtól is intézkedéseket vár, a megkérdezett cégek kétharmada a szakképzési rendszer minőségének javítását sürgeti, 36 százalék pedig a bölcsődei-óvodai ellátórendszer fejlesztését. Minden harmadik cég az állami munkaügyi hivataloktól vár hatékonyabb munkaközvetítői tevékenységet, míg 17 százalék a külföldiek alkalmazására vonatkozó szabályok lazítása révén látja biztosíthatónak a munkaerő-ellátást.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
