Klinghammer István szerint a hallgatói szerződés morális kérdés, és ha valaki az állam támogatására igényt tart tanulmányaihoz, akkor azt valamilyen formában a későbbiekben törlesztenie is kell a közösségnek. Ugyanakkor a feltételekről - arról, hogy mennyi időn belül, hány évet kell Magyarországon dolgozni, illetve, hogy mi van azokban az esetekben, amikor valaki, bár szeretne, de nem tud elhelyezkedni - lehet tárgyalni.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) volt rektora ezt azután mondta, hogy az oktatási államtitkárság közölte: a felsőoktatás átszervezését - Hoffmann Rózsa javaslatára, aki a posztján maradva a jövőben elsősorban a köznevelési rendszer kérdéseivel foglalkozik - Klinghammer István kinevezésével oldja meg az emberi erőforrások minisztere.

A "cintányéros, gyermekded felvonulások, bentalvások" nem a leendő értelmiséghez méltók, és ártanak az átalakításoknak, amelyeket a hallgatók is igényelnek, a társadalmat pedig elfordítják a felsőoktatástól - mondta Klinghammer a Hallgatói Hálózat (HaHa) hétfőn kezdődött tiltakozó akciójára. Ma is fórumoznak a hallgatók, és éjszakára is bent maradnak az ELTE bölcsészkarán: percről percre tudósításunkat itt olvashatjátok.

Kiemelte: a Hallgatói Hálózat hat pontot fogalmazott meg, reformokat kívánva a köz- és felsőoktatásban. A reformok megvalósítása elkezdődött, a folyamat zajlik - hangsúlyozta. Arról, hogy az utolsó, hatodik pontként a röghöz kötést jelölték meg, azt mondta: nincs szó röghöz kötésről, és ebben nem lehet engedni, mert ez morális kérdés. Ha valaki a közösség támogatására igényt tart, akkor valamilyen módon törleszteni is kell - mutatott rá, kiemelve: ha valaki úgy gondolja, hogy "teljesen szabad akar maradni", számára a Diákhitel2 konstrukció rendelkezésre áll.

A felsőoktatási intézmények finanszírozásáról kifejtette: a zárolásokat, elvonásokat összeadva tény, hogy azok jelentős összeget tesznek ki. Ugyanakkor 57 milliárd forintot a magyar felsőoktatás "visszakap". Ebből 10 milliárd forint jut majd kutatási célokra, pályázati finanszírozáshoz. A fennmaradó 47 milliárdból nyújtanak segítséget a PPP-programba "beugrott", és nehéz helyzetbe került intézményeknek, valamint az adóssággal küzdő egyetemeknek, főiskoláknak.

Klinghammer szerint be kell látni ugyanakkor önkritikusan azt is, hogy nagyon sokat esett az oktatás színvonala. Ennek okát ő a tömegesedésben látja, illetve abban, hogy nem az egyetemek választják ki a hallgatókat, "hanem csomagküldő-szolgálat küldi őket" az érettségi alapján, és a szakok fele "tücsökszak", amelyek jó részére a társadalom nem tart igényt.

Mindenkinek közös érdeke az átalakítás, de ezt a közös érdeket mindenki máshogy értelmezi: úgy, hogy ne kelljen áldozatot hoznia érte, és ez a probléma - állapította meg az ELTE korábbi rektora, aki várható új megbízatásáról szólva - egyúttal jelezve, hogy elfogadta a felkérést - úgy fogalmazott: "tornanadrágban, tornacipőben vagyok, versenyre készen".