Nem enged a hallgatói szerződésből az új felsőoktatási államtitkár

Klinghammer István szerint a hallgatói szerződés morális kérdés, és ha valaki az állam támogatására igényt tart...

  • MTI

Klinghammer István szerint a hallgatói szerződés morális kérdés, és ha valaki az állam támogatására igényt tart tanulmányaihoz, akkor azt valamilyen formában a későbbiekben törlesztenie is kell a közösségnek. Ugyanakkor a feltételekről - arról, hogy mennyi időn belül, hány évet kell Magyarországon dolgozni, illetve, hogy mi van azokban az esetekben, amikor valaki, bár szeretne, de nem tud elhelyezkedni - lehet tárgyalni.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) volt rektora ezt azután mondta, hogy az oktatási államtitkárság közölte: a felsőoktatás átszervezését - Hoffmann Rózsa javaslatára, aki a posztján maradva a jövőben elsősorban a köznevelési rendszer kérdéseivel foglalkozik - Klinghammer István kinevezésével oldja meg az emberi erőforrások minisztere.

A "cintányéros, gyermekded felvonulások, bentalvások" nem a leendő értelmiséghez méltók, és ártanak az átalakításoknak, amelyeket a hallgatók is igényelnek, a társadalmat pedig elfordítják a felsőoktatástól - mondta Klinghammer a Hallgatói Hálózat (HaHa) hétfőn kezdődött tiltakozó akciójára. Ma is fórumoznak a hallgatók, és éjszakára is bent maradnak az ELTE bölcsészkarán: percről percre tudósításunkat itt olvashatjátok.

Kiemelte: a Hallgatói Hálózat hat pontot fogalmazott meg, reformokat kívánva a köz- és felsőoktatásban. A reformok megvalósítása elkezdődött, a folyamat zajlik - hangsúlyozta. Arról, hogy az utolsó, hatodik pontként a röghöz kötést jelölték meg, azt mondta: nincs szó röghöz kötésről, és ebben nem lehet engedni, mert ez morális kérdés. Ha valaki a közösség támogatására igényt tart, akkor valamilyen módon törleszteni is kell - mutatott rá, kiemelve: ha valaki úgy gondolja, hogy "teljesen szabad akar maradni", számára a Diákhitel2 konstrukció rendelkezésre áll.

A felsőoktatási intézmények finanszírozásáról kifejtette: a zárolásokat, elvonásokat összeadva tény, hogy azok jelentős összeget tesznek ki. Ugyanakkor 57 milliárd forintot a magyar felsőoktatás "visszakap". Ebből 10 milliárd forint jut majd kutatási célokra, pályázati finanszírozáshoz. A fennmaradó 47 milliárdból nyújtanak segítséget a PPP-programba "beugrott", és nehéz helyzetbe került intézményeknek, valamint az adóssággal küzdő egyetemeknek, főiskoláknak.

Klinghammer szerint be kell látni ugyanakkor önkritikusan azt is, hogy nagyon sokat esett az oktatás színvonala. Ennek okát ő a tömegesedésben látja, illetve abban, hogy nem az egyetemek választják ki a hallgatókat, "hanem csomagküldő-szolgálat küldi őket" az érettségi alapján, és a szakok fele "tücsökszak", amelyek jó részére a társadalom nem tart igényt.

Mindenkinek közös érdeke az átalakítás, de ezt a közös érdeket mindenki máshogy értelmezi: úgy, hogy ne kelljen áldozatot hoznia érte, és ez a probléma - állapította meg az ELTE korábbi rektora, aki várható új megbízatásáról szólva - egyúttal jelezve, hogy elfogadta a felkérést - úgy fogalmazott: "tornanadrágban, tornacipőben vagyok, versenyre készen".

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu