Nem enged a hallgatói szerződésből az új felsőoktatási államtitkár

Klinghammer István szerint a hallgatói szerződés morális kérdés, és ha valaki az állam támogatására igényt tart...

  • MTI

Klinghammer István szerint a hallgatói szerződés morális kérdés, és ha valaki az állam támogatására igényt tart tanulmányaihoz, akkor azt valamilyen formában a későbbiekben törlesztenie is kell a közösségnek. Ugyanakkor a feltételekről - arról, hogy mennyi időn belül, hány évet kell Magyarországon dolgozni, illetve, hogy mi van azokban az esetekben, amikor valaki, bár szeretne, de nem tud elhelyezkedni - lehet tárgyalni.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) volt rektora ezt azután mondta, hogy az oktatási államtitkárság közölte: a felsőoktatás átszervezését - Hoffmann Rózsa javaslatára, aki a posztján maradva a jövőben elsősorban a köznevelési rendszer kérdéseivel foglalkozik - Klinghammer István kinevezésével oldja meg az emberi erőforrások minisztere.

A "cintányéros, gyermekded felvonulások, bentalvások" nem a leendő értelmiséghez méltók, és ártanak az átalakításoknak, amelyeket a hallgatók is igényelnek, a társadalmat pedig elfordítják a felsőoktatástól - mondta Klinghammer a Hallgatói Hálózat (HaHa) hétfőn kezdődött tiltakozó akciójára. Ma is fórumoznak a hallgatók, és éjszakára is bent maradnak az ELTE bölcsészkarán: percről percre tudósításunkat itt olvashatjátok.

Kiemelte: a Hallgatói Hálózat hat pontot fogalmazott meg, reformokat kívánva a köz- és felsőoktatásban. A reformok megvalósítása elkezdődött, a folyamat zajlik - hangsúlyozta. Arról, hogy az utolsó, hatodik pontként a röghöz kötést jelölték meg, azt mondta: nincs szó röghöz kötésről, és ebben nem lehet engedni, mert ez morális kérdés. Ha valaki a közösség támogatására igényt tart, akkor valamilyen módon törleszteni is kell - mutatott rá, kiemelve: ha valaki úgy gondolja, hogy "teljesen szabad akar maradni", számára a Diákhitel2 konstrukció rendelkezésre áll.

A felsőoktatási intézmények finanszírozásáról kifejtette: a zárolásokat, elvonásokat összeadva tény, hogy azok jelentős összeget tesznek ki. Ugyanakkor 57 milliárd forintot a magyar felsőoktatás "visszakap". Ebből 10 milliárd forint jut majd kutatási célokra, pályázati finanszírozáshoz. A fennmaradó 47 milliárdból nyújtanak segítséget a PPP-programba "beugrott", és nehéz helyzetbe került intézményeknek, valamint az adóssággal küzdő egyetemeknek, főiskoláknak.

Klinghammer szerint be kell látni ugyanakkor önkritikusan azt is, hogy nagyon sokat esett az oktatás színvonala. Ennek okát ő a tömegesedésben látja, illetve abban, hogy nem az egyetemek választják ki a hallgatókat, "hanem csomagküldő-szolgálat küldi őket" az érettségi alapján, és a szakok fele "tücsökszak", amelyek jó részére a társadalom nem tart igényt.

Mindenkinek közös érdeke az átalakítás, de ezt a közös érdeket mindenki máshogy értelmezi: úgy, hogy ne kelljen áldozatot hoznia érte, és ez a probléma - állapította meg az ELTE korábbi rektora, aki várható új megbízatásáról szólva - egyúttal jelezve, hogy elfogadta a felkérést - úgy fogalmazott: "tornanadrágban, tornacipőben vagyok, versenyre készen".

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.