Meglepő: olcsón és terrortámadások nélkül szeretnénk külföldön tanulni

A 21. század első évtizedében két nagy tényező befolyásolta jelentősen a nemzetközi hallgatói mobilitást: a 2001.

  • Eduline
HVG Archvív

A 21. század első évtizedében két nagy tényező befolyásolta jelentősen a nemzetközi hallgatói mobilitást: a 2001. szeptember 11-i terrortámadás és a 2008-ban kezdődött gazdasági világválság – véli Dr Rahul Choudaha, a New York-i World Education Services nevű szervezet innovációs igazgatója.

A University World News nevű oldalon közzétett cikkében azt írja, hogy a 2001-es terrortámadás előtt az Egyesült Államokba szinte özönlöttek a tanulni vágyó külföldi hallgatók. A tragédia után azonban érthető okokból az USA jelentősen szigorította a hallgatói vízumok rendszerét, és drasztikusan lecsökkent a diákok bevándorlása.

Ez pedig kedvezett a két másik angol anyanyelvű országnak: azok a hallgatók, akik korábban az Egyesült Államokat célozták meg, rátaláltak a brit és ausztrál egyetemekre: 2002 és 2009 között 47, illetve 81 százalékkal nőtt a beiratkozó külföldi diákok aránya.

A 2008-ban kirobbant gazdasági válság azonban a külföldre vágyó hallgatókat is érzékenyen érintette, a fő célországok pedig elkezdtek a saját hallgatóikra koncentrálni ahelyett, hogy továbbra is a külföldi diákok arányának növelésére helyezték volna a hangsúlyt. Hamarosan Ausztráliában és Nagy-Britanniában is nehezebben lehetett vízumhoz jutni, ami visszavetette a hallgatók bevándorlását.

Dr Rahul Choudaha azt írja, hogy 2010-től újra egyre több diák részesíti előnyben az amerikai egyetemeket – ennek az is adott egy löketet, hogy Nagy-Britanniában 2012 szeptemberétől háromszorosára emelkedett a tandíj felső határa. A vezető amerikai intézmények máris komoly toborzókampányt indítottak a brit egyetemistákért – erről itt olvashattok bővebben.

Hozzászólások

Gáspár mindössze 15 éves, mégis a világ egyik legrangosabb AI-konferenciáján mutathatja be saját kutatását

Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Havi legalább félmilliós fizetésért nyílt pályázaton keresi a minisztérium azokat a vezetőket, akik levezénylik a kekvák megszüntetését

Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.