A 21. század első évtizedében két nagy tényező befolyásolta jelentősen a nemzetközi hallgatói mobilitást: a 2001.
A 21. század első évtizedében két nagy tényező befolyásolta jelentősen a nemzetközi hallgatói mobilitást: a 2001. szeptember 11-i terrortámadás és a 2008-ban kezdődött gazdasági világválság – véli Dr Rahul Choudaha, a New York-i World Education Services nevű szervezet innovációs igazgatója.
A University World News nevű oldalon közzétett cikkében azt írja, hogy a 2001-es terrortámadás előtt az Egyesült Államokba szinte özönlöttek a tanulni vágyó külföldi hallgatók. A tragédia után azonban érthető okokból az USA jelentősen szigorította a hallgatói vízumok rendszerét, és drasztikusan lecsökkent a diákok bevándorlása.
Ez pedig kedvezett a két másik angol anyanyelvű országnak: azok a hallgatók, akik korábban az Egyesült Államokat célozták meg, rátaláltak a brit és ausztrál egyetemekre: 2002 és 2009 között 47, illetve 81 százalékkal nőtt a beiratkozó külföldi diákok aránya.
A 2008-ban kirobbant gazdasági válság azonban a külföldre vágyó hallgatókat is érzékenyen érintette, a fő célországok pedig elkezdtek a saját hallgatóikra koncentrálni ahelyett, hogy továbbra is a külföldi diákok arányának növelésére helyezték volna a hangsúlyt. Hamarosan Ausztráliában és Nagy-Britanniában is nehezebben lehetett vízumhoz jutni, ami visszavetette a hallgatók bevándorlását.
Dr Rahul Choudaha azt írja, hogy 2010-től újra egyre több diák részesíti előnyben az amerikai egyetemeket – ennek az is adott egy löketet, hogy Nagy-Britanniában 2012 szeptemberétől háromszorosára emelkedett a tandíj felső határa. A vezető amerikai intézmények máris komoly toborzókampányt indítottak a brit egyetemistákért – erről itt olvashattok bővebben.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
