Meglepő: olcsón és terrortámadások nélkül szeretnénk külföldön tanulni

A 21. század első évtizedében két nagy tényező befolyásolta jelentősen a nemzetközi hallgatói mobilitást: a 2001.

  • Eduline
HVG Archvív

A 21. század első évtizedében két nagy tényező befolyásolta jelentősen a nemzetközi hallgatói mobilitást: a 2001. szeptember 11-i terrortámadás és a 2008-ban kezdődött gazdasági világválság – véli Dr Rahul Choudaha, a New York-i World Education Services nevű szervezet innovációs igazgatója.

A University World News nevű oldalon közzétett cikkében azt írja, hogy a 2001-es terrortámadás előtt az Egyesült Államokba szinte özönlöttek a tanulni vágyó külföldi hallgatók. A tragédia után azonban érthető okokból az USA jelentősen szigorította a hallgatói vízumok rendszerét, és drasztikusan lecsökkent a diákok bevándorlása.

Ez pedig kedvezett a két másik angol anyanyelvű országnak: azok a hallgatók, akik korábban az Egyesült Államokat célozták meg, rátaláltak a brit és ausztrál egyetemekre: 2002 és 2009 között 47, illetve 81 százalékkal nőtt a beiratkozó külföldi diákok aránya.

A 2008-ban kirobbant gazdasági válság azonban a külföldre vágyó hallgatókat is érzékenyen érintette, a fő célországok pedig elkezdtek a saját hallgatóikra koncentrálni ahelyett, hogy továbbra is a külföldi diákok arányának növelésére helyezték volna a hangsúlyt. Hamarosan Ausztráliában és Nagy-Britanniában is nehezebben lehetett vízumhoz jutni, ami visszavetette a hallgatók bevándorlását.

Dr Rahul Choudaha azt írja, hogy 2010-től újra egyre több diák részesíti előnyben az amerikai egyetemeket – ennek az is adott egy löketet, hogy Nagy-Britanniában 2012 szeptemberétől háromszorosára emelkedett a tandíj felső határa. A vezető amerikai intézmények máris komoly toborzókampányt indítottak a brit egyetemistákért – erről itt olvashattok bővebben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.