Akár hetven oktató állása is veszélybe kerülhet a Miskolci Egyetemen, amely 1,7 milliárd forintot kénytelen spórolni az állami támogatás drasztikus csökkenése miatt. Az eduline információi szerint a létszámleépítés részleteiről csütörtökön dönt a szenátus. Vannak, akiket fizetés nélküli szabadságra küldenek majd, mások csökkentett munkaidőben dolgozhatnak tovább.
1,7 milliárd forint - ennyit kell megspórolnia a Miskolci Egyetemnek, amelynek állami támogatása egy év alatt majdnem negyedével csökkent. 2011-ben még 6,66 milliárd forint állami apanázst kapott az intézmény, tavaly már csak 5,89, az idén pedig 4,5 milliárd forintot.
Az egyetem a bér- és járulékköltségeken faragna. Május 7-én jelentették be, hogy az oktatási egységekben legalább tíz, a többi gazdálkodási egységben minimum húsz százalékkal csökkentik a bérköltségeket. Információink szerint arról, hogy pontosan hány embert kell elbocsátani, csütörtökön dönt a szenátus. Kérdéseinkkel megkerestük Patkó Gyula rektort, aki megerősítette, hogy az intézmény költségcsökkentő lépéseket kényszerül tenni, részleteket azonban nem árult el.
Az eduline becslései szerint a tízszázalékos bérmegtakarítás akár hetven oktató állását is veszélybe sodorhatja - a létszám persze attól is függ, hogy alacsonyabb vagy magasabb fizetési kategóriába tartozó munkatársakat küldenek el.
Az egyetem a 10-20 százalékos bérmegtakarítás nagy részét más módszerekkel próbálja majd "kiváltani" - lesznek, akik csökkentett munkaidőben dolgoznak tovább, másokat fizetés nélküli szabadságra küldenek, a szükséges szolgálati idővel rendelkező oktatókat nyugdíjazzák, emellett tanszékeket is összevonhatnak.
A Miskolci Egyetem oktatói létszáma az elmúlt másfél évben is folyamatosan csökkent: 2012 tavaszán negyvennégy dolgozót, közük kilenc oktatót küldtek el, a novemberi - 278 millió forintos - zárolás sem tett jót az egyetem pénzügyi helyzetének, akkor azonban átcsoportosításokkal még el tudták kerülni a leépítéseket.
| Egyre kevesebben dolgoznak a Miskolci Egyetemen |
| 2012 januárjában még 1487-en dolgoztak az intézményben - közülük 718-an oktatók, kutatók -, addig 2013 januárjában már csak 1384-an, közülük 679-en vettek részt oktatási, kutatási feladatokban. |
Az ELTE és a Corvinus is megérezte a forráskivonást
Nem a Miskolci Egyetem szenátusa az egyetlen, amely a közelmúltban elbocsátásokról döntött. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara március elsejével a 62 év felettiek 40 százalékát, 21 oktatót nyugdíjazott, további tíz, félállásban dolgozó oktatót pedig fizetés nélküli szabadságra küldtek az év végéig. Több népszerű oktató, többek között Nádasdy Ádám, Margócsy István és Kálmán László is kénytelen volt elbúcsúzni az állásától. Az elbocsátott oktatók egy része professor emeritusként folytathatja az oktatást, fizetést azonban egyelőre nem tudnak adni nekik.
A Budapesti Corvinus Egyetem szenátusa február 11-én döntött a 15 százalékos költségcsökkentésről. Az intézmény állami támogatása - a Miskolci Egyeteméhez hasonlóan - 25 százalékkal csökkent.
A Nyíregyházi Főiskoláról 70 alkalmazottat küldenek el az idén: 2008 óta az alkalmazottak ötödétől kellett megválniuk, a béren kívüli juttatásokat is már évek óta csökkentik. A jelentkezők számának visszaesése miatt a szláv nyelvi szakokat – a hallgatók szakirányként az oroszt, az ukránt és a ruszint választhatták – már nem indították el.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
