A drasztikusan csökkenő állami támogatás mellett esély sincs arra, hogy bármelyik magyar egyetem vagy főiskola a világ kétszáz legjobb felsőoktatási intézménye közé kerüljön, hiába várja el ezt a kormány az egyetemektől - derült ki egy szerdai felsőoktatási konferencián.
Ahhoz képest, hogy mennyi pénzből működik a magyar felsőoktatás, kifejezetten jól teljesít – egyetemi pletykák szerint ezt mondta Orbán Viktor a rektoroknak néhány hónappal ezelőtt, majd hozzátette: alapvető elvárás, hogy legalább néhány egyetem felkerüljön a világrangsorokra.
Felkerültek. Több magyar egyetem évek óta szerepel a világrangsorokban, arra viszont a jelenlegi finanszírozás mellett esély sincs, hogy egy-két éven belül bármelyik magyar felsőoktatási intézmény a legjobb száz-kétszáz közé jusson – ez derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán tartott, „Mire jók az egyetemi rangsorok?” című konferencián.
Mi alapján állítják össze a világrangsorokat?
A Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb rangsorában a Szegedi Tudományegyetem az 501-550., a Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem az 551-600. helyig, a Debreceni Egyetem pedig a 601-700. helyig jutott. A sanghaji Academic Ranking of World Universities (ARWU) listáján az ELTE a 301-400., a szegedi egyetem pedig a 401-500. helyet szerezte meg. Mindezt 22 ezer felsőoktatási intézmény közül, ennyit rangsorolnak ugyanis a különböző cégek és szervezetek.
Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint itt az ideje, hogy átgondolják, reálisan mire képes a magyar felsőoktatás a jelenlegi finanszírozás mellett, az elvárások és a lehetőségek között ugyanis nagy a szakadék. "A bonni egyetem 2010-ben annyi pénzből gazdálkodott, mint amennyi abban az évben a teljes magyar felsőoktatás állami támogatása volt" - mondta, hozzátéve: ha nem lenne a Magyar Tudományos Akadémia, és nem indítanának különféle programokat, a felsőoktatási intézményekben megfeneklene a kutatás, mert nincs rá pénz.
"Mielőtt bármilyen eredményt értékelnénk, érdemes megnézni, milyen intézményekkel kell versenyezniük a magyar egyetemeknek. A 400. hely környékén végző bécsi egyetem támogatása körülbelül a háromszorosa annak, amit az ELTE kapott a Széll Kálmán-terv realizálása előtt. Ugyanez igaz a prágai Károly Egyetemre is” – mondta.
Mire elég egy hetven évvel ezelőtti Nobel-díj?
Az ELTE rektora kitért arra is: mielőtt azt várnánk el a magyar egyetemektől, hogy a világrangsorok élére kerüljenek, érdemes megnézni, a listák összeállítói milyen szempontok alapján értékelik a felsőoktatási intézmények teljesítményét. A legtöbb rangsor ugyanis – többek között – a publikációk és a hivatkozások száma, a Nobel- és más kiemelkedő tudományos díjjal rendelkező oktatók és hallgatók száma, az ipari bevételek alapján áll össze, ez pedig nem kedvez azoknak az egyetemeknek, amelyek elsősorban humántudományokban erősek. Ilyen például az ELTE.
Mezey Barna hozzátette: a Szegedi Tudományegyetem többek között Szent-Györgyi Albert 1937-es Nobel-díja miatt végez évről évre előkelő helyen, ez azonban hamarosan el fog évülni. „A probléma az, hogy a nemzetközi rangsorokban a hallgatók szempontjai csak közvetetten jelennek meg, a társadalomtudományokat és főként a bölcsészetet pedig ez a szempontrendszer leértékeli” – magyarázta.
Török Ádám akadémikus szerint az intézmények mérete is meghatározza helyezésüket. „Még véletlenül sem akarok ötleteket adni az oktatáspolitikának, de ha csak a rangsorokban elfoglalt helyezés a lényeg, akkor össze kell vonni az összes egyetemet és főiskolát, és egyet működtetni. Akkor lehet, hogy a kétszáz legjobb közé is bekerülhetnénk” – mondta, hozzátéve: veszélyes, ha az intézmények a rangsorokhoz próbálnak alkalmazkodni, az pedig még veszélyesebb, ha maga az oktatáspolitika válik rangsorvezéreltté.
Fizetős-nem fizetős. Összehasonlítható?
Fábri György, az ELTE rektorhelyettese szerint az átalakuló magyar felsőoktatás újabb nehézségek elé állítja majd a rangsorok készítőit. „A szűkülő felsőoktatásban nehezen értelmezhetőek a rangsorok. Összevethető-e például az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzés? És ez csak egy példa” – mondta. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a lapok által közölt rangsorok azért okoznak konfliktusokat, mert nincs mellettük egy hivatalos minősítési lista, emellett olyan szempontrendszert kellene kidolgozni, amely több információt hordoz az egyetemi oktatás valós minőségéről.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
