Mindenki veszít azzal, hogy senki sem olvas szakcikkeket

A tudományos szakszövegek célja nem az olvasmányosság, hanem a pontosság. Ez a vélemény gyakran hallható egyetemi körökben, de vajon tényleg érdemes kritikátlanul elfogadnunk?

  • Eduline
AFP / Eugene Odinokov

Ahhoz, hogy a tudomány hatással legyen a politikára és az emberek gondolkodására, befogadhatónak kell lennie számukra. A legtöbb komoly tudományos publikációt azonban nem olvassa végig 10-nél több ember – hívja fel a figyelmet a Straitstimes.

A humántudományokban évente körülbelül 1,5 millió szakcikket publikálnak, ezek 82%-ára viszont soha nem hivatkozik senki. A hivatkozott cikkeknek is átlagosan csak körülbelül a 20%-át olvassák el a kutatók. A szakcikkek nagy része tehát a szakmát sem foglalkoztatja.

Nehéz nem valamiféle társadalmi, tudományos vagy politikai válságot látni a fenti adatokban. Persze ettől még nem egyértelmű a megoldás. Az viszont tény, hogy a mostani helyzetben pont azon emberek véleményei maradnak ki számos diskurzusból, akik a legjobban értenek hozzá.

Bámulatos rókás magyar mesekönyv készül az Univerzumról

Minket már a mesélő rókával megvettek, de a gyerekeknek szánt asztrofizika ötlete egyszerűen csodálatos. Farkas Róbert nagy hobbija az asztrofizika, és mióta megszületett a kislánya, azon töri a fejét, hogy miként tud majd jó válaszokat adni olyan kérdésekre, mint hogy miért vagyunk itt a Földön, miért kel fel a Nap, mik is azok a csillagok az égen.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.