A tudományos szakszövegek célja nem az olvasmányosság, hanem a pontosság. Ez a vélemény gyakran hallható egyetemi körökben, de vajon tényleg érdemes kritikátlanul elfogadnunk?
Ahhoz, hogy a tudomány hatással legyen a politikára és az emberek gondolkodására, befogadhatónak kell lennie számukra. A legtöbb komoly tudományos publikációt azonban nem olvassa végig 10-nél több ember – hívja fel a figyelmet a Straitstimes.
A humántudományokban évente körülbelül 1,5 millió szakcikket publikálnak, ezek 82%-ára viszont soha nem hivatkozik senki. A hivatkozott cikkeknek is átlagosan csak körülbelül a 20%-át olvassák el a kutatók. A szakcikkek nagy része tehát a szakmát sem foglalkoztatja.
Nehéz nem valamiféle társadalmi, tudományos vagy politikai válságot látni a fenti adatokban. Persze ettől még nem egyértelmű a megoldás. Az viszont tény, hogy a mostani helyzetben pont azon emberek véleményei maradnak ki számos diskurzusból, akik a legjobban értenek hozzá.
Bámulatos rókás magyar mesekönyv készül az Univerzumról
Minket már a mesélő rókával megvettek, de a gyerekeknek szánt asztrofizika ötlete egyszerűen csodálatos. Farkas Róbert nagy hobbija az asztrofizika, és mióta megszületett a kislánya, azon töri a fejét, hogy miként tud majd jó válaszokat adni olyan kérdésekre, mint hogy miért vagyunk itt a Földön, miért kel fel a Nap, mik is azok a csillagok az égen.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
