Mindenki veszít azzal, hogy senki sem olvas szakcikkeket

A tudományos szakszövegek célja nem az olvasmányosság, hanem a pontosság. Ez a vélemény gyakran hallható egyetemi körökben, de vajon tényleg érdemes kritikátlanul elfogadnunk?

  • Eduline
AFP / Eugene Odinokov

Ahhoz, hogy a tudomány hatással legyen a politikára és az emberek gondolkodására, befogadhatónak kell lennie számukra. A legtöbb komoly tudományos publikációt azonban nem olvassa végig 10-nél több ember – hívja fel a figyelmet a Straitstimes.

A humántudományokban évente körülbelül 1,5 millió szakcikket publikálnak, ezek 82%-ára viszont soha nem hivatkozik senki. A hivatkozott cikkeknek is átlagosan csak körülbelül a 20%-át olvassák el a kutatók. A szakcikkek nagy része tehát a szakmát sem foglalkoztatja.

Nehéz nem valamiféle társadalmi, tudományos vagy politikai válságot látni a fenti adatokban. Persze ettől még nem egyértelmű a megoldás. Az viszont tény, hogy a mostani helyzetben pont azon emberek véleményei maradnak ki számos diskurzusból, akik a legjobban értenek hozzá.

Bámulatos rókás magyar mesekönyv készül az Univerzumról

Minket már a mesélő rókával megvettek, de a gyerekeknek szánt asztrofizika ötlete egyszerűen csodálatos. Farkas Róbert nagy hobbija az asztrofizika, és mióta megszületett a kislánya, azon töri a fejét, hogy miként tud majd jó válaszokat adni olyan kérdésekre, mint hogy miért vagyunk itt a Földön, miért kel fel a Nap, mik is azok a csillagok az égen.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.