Bódis József rektor: Minden egyetem "gúzsba kötve táncol" itthon

Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora szerint ugyan tényleg több forrást kapnak az egyetemek és főiskolák, de ettől nem lett jobb a magyar felsőoktatás.

  • eduline/mti
Bódis József, a PTE rektora.
Túry Gergely

Csütörtökön tartották a Magyar felsőoktatás 2016 - Helyzetkép: várakozások és eredmények címmel rendezett konferenciát csütörtökön Budapesten az oktatásirányítás és az egyetemek képviselői.

Maruzsa Zoltán új felsőoktatási képzési szerkezettel kapcsolatos koordinációért felelős miniszteri biztos szerint a kormány jelentősen több forrást fordít a felsőoktatásra, mint három-négy évvel ezelőtt, de jó minőségű felsőoktatást nem a kormány, hanem az egyetemek, főiskolák tudnak megvalósítani. Emlékeztetett arra, hogy a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű stratégia 60 célkitűzést, 200 akciót tartalmaz. Az ágazati stratégiák közül ötből négyben intenzív munka zajlik - jelezte.

A múlt év jelentős eredményei között említette az intézmények tartozásállományának alakulását. Decemberben ezt 2,6 milliárdra tornázták le, ami egy 600 milliárdos rendszerben szinte a nullához közelítő összeget jelent. Ma az intézményrendszert pénzügyi stabilitás jellemzi - összegzett. Ez a kancellári rendszer sikere is, számos visszásságot mutató jelenséget számoltak fel - tette hozzá.

Kitért a PPP-projektek kiváltására is, ugyanis tavaly 12 projektet váltott ki a kormány 29 milliárdos értékben, idén ez is folytatódik. Nagyjából tucatnyi projektnél gondolja úgy a kormány, hogy érdemes még kiváltani - jelezte.

A felsőoktatási dolgozók tiltakozásaira reagálva nekikezdtek a bérrendezésnek is, s ha a költségvetési számok továbbra is jók lesznek, akár már idén szeptembertől további garantált illetményemelés várható - közölte.

Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke arról beszélt, hogy a partnerség nem úgy működik, mint másfél évvel ezelőtt. A kancellári rendszert úgy értékelte, ha azt veszik, hogy ma konszolidált a felsőoktatás, akkor sikeres, de a végeredménynek kell jónak lennie. A konzisztóriumokat korábban kifejezetten támogatta, ugyanakkor szerinte ma a felsőoktatás a 80-as, 90-es évek szemlélete szerint működik.

"Minden intézmény a gúzsba kötve táncolás művészetét mutatja be"

 - fogalmazott a rektor. Az, hogy több forrást kaptak a felsőoktatási intézmények, jó, de ettől még önmagában nem lett jobb a felsőoktatás. A gazdálkodás területén felvetette - állami szerepvállalással - egyfajta tőkeemelés megvalósítását.

Polónyi István, a Debreceni Egyetem professzora kiemelte, hogy a 2016-os stagnálás után idén javul a felsőoktatás helyzete, a 47 milliárdos növekedés jelentős részét ugyanakkor a béremelés "viszi el". Értékelése szerint a saját bevételek növekedésével javult a helyzet, azaz "a felsőoktatás saját hajánál fogva húzta ki magát". A bérhelyzet javulása kedvező, de nem teremtették meg a teljesítmény ösztönzését, illetve az alsóbb oktatói kategóriák versenyképességét. Ez az utánpótlást nagyon komolyan érintheti - vélekedett Polónyi, aki úgy látta, hogy a gazdasági válság elmúltával visszaállt a korábbi helyzet, azaz a legkevésbé kiszolgáltatott réteg a diplomásoké. A diplomások bérelőnye bár 2013-ban kissé csökkent, 2014-ben ismét nőtt. 

Polónyi kitért arra is, a komoly erőfeszítések ellenére nem javult a pedagógusok munkaerőpiaci helyzete.

Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora azt mondta, az, hogy kilencedik alkalommal rendezik meg a tanácskozást, jelzi, hogy az egyetemen nemcsak egy kutatócsoport működik, hanem az intézményt is érdekli, ami a felsőoktatásban folyik. A BCE helyzete, céljai nem függetlenek a magyar felsőoktatás állapotától - rögzítette, hozzátéve: elérkezett a magyar felsőoktatás egy olyan pontra, ahol elsősorban a minőséget kell nézni. Kitért arra is, hogy  náluk a kancellári rendszer bevált, számos lehetőség jelent meg ezáltal az egyetemen.

Kováts Gergely, a BCE adjunktusa ezzel összefüggésben rámutatott, hogy az intézményvezetők körében tavaly is elvégezték a kérdőíves felmérést, s eszerint a kancellári rendszer pozitívumaként említették a válaszadók a feszes működést, a belső viszonyok helyrebillentését, negatívumként pedig azt, hogy bérfeszültség alakult ki oktatók és nem oktatók között, illetve sokszor a kancellár kontrolljának hiányát.

Összességében a kancellári rendszer elfogadottsága tovább csökkent

- közölte.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.