Mind a két tanári szakszervezetnél kiverte a biztosítékot a keretszámvágás

Tiltakozását fejezte ki a magyar felsőoktatást érintő megszorító intézkedések, a teljes állami ösztöndíjas hallgatók...

  • MTI
Túry Gergely

Tiltakozását fejezte ki a magyar felsőoktatást érintő megszorító intézkedések, a teljes állami ösztöndíjas hallgatók keretszámának drasztikus csökkentése ellen pénteken a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is támogatja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK) - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A PSZ közleményében azt írta: a teljes állami ösztöndíjas hallgatói keretszám tízezerötszáz főre való csökkentése kizárja a felsőoktatásból a tehetséges, ám az anyagi lehetőségek szűkében levő fiatalokat, akik nem vállalják a Diákhitel 2 miatti kényszerű eladósodást.

Hozzátették, hogy az itthoni diplomaszerzés feltételeinek ilyen mértékű szűkítése sokakat az ország elhagyására fog ösztönözni, és beláthatatlan következményekkel jár a fiatalok külföldi tanulmányainak és esetleges későbbi külföldi munkavállalásának a magyar gazdaságra gyakorolt negatív hatása. Ezért ez a lépés ellentétes a magyar fiatalok érdekeivel, de ellentétes Magyarország érdekeivel is - szögezték le.

Kitértek arra is: a kormány felsőoktatással kapcsolatos intézkedései, a hallgatók számának radikális csökkentése az egyetemi oktatók számának csökkentését is eredményezi, ami ugyancsak nem szolgálja a felsőoktatás minőségi javítását. A felsőoktatás tönkretétele az eddig világhírű magyar felsőoktatás leszakadásához vezet, s lehetetlenné teszi, hogy kitermelődjön az újabb, a gazdaság fellendüléséhez nélkülözhetetlen értelmiségi réteg - írták, majd tiltakozásukat fejezték ki a szerintük ideológiai és fiskális szempontoknak alávetett felsőoktatás átalakítása ellen.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.