Tiltakozását fejezte ki a magyar felsőoktatást érintő megszorító intézkedések, a teljes állami ösztöndíjas hallgatók...
Tiltakozását fejezte ki a magyar felsőoktatást érintő megszorító intézkedések, a teljes állami ösztöndíjas hallgatók keretszámának drasztikus csökkentése ellen pénteken a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is támogatja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK) - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A PSZ közleményében azt írta: a teljes állami ösztöndíjas hallgatói keretszám tízezerötszáz főre való csökkentése kizárja a felsőoktatásból a tehetséges, ám az anyagi lehetőségek szűkében levő fiatalokat, akik nem vállalják a Diákhitel 2 miatti kényszerű eladósodást.
Hozzátették, hogy az itthoni diplomaszerzés feltételeinek ilyen mértékű szűkítése sokakat az ország elhagyására fog ösztönözni, és beláthatatlan következményekkel jár a fiatalok külföldi tanulmányainak és esetleges későbbi külföldi munkavállalásának a magyar gazdaságra gyakorolt negatív hatása. Ezért ez a lépés ellentétes a magyar fiatalok érdekeivel, de ellentétes Magyarország érdekeivel is - szögezték le.
Kitértek arra is: a kormány felsőoktatással kapcsolatos intézkedései, a hallgatók számának radikális csökkentése az egyetemi oktatók számának csökkentését is eredményezi, ami ugyancsak nem szolgálja a felsőoktatás minőségi javítását. A felsőoktatás tönkretétele az eddig világhírű magyar felsőoktatás leszakadásához vezet, s lehetetlenné teszi, hogy kitermelődjön az újabb, a gazdaság fellendüléséhez nélkülözhetetlen értelmiségi réteg - írták, majd tiltakozásukat fejezték ki a szerintük ideológiai és fiskális szempontoknak alávetett felsőoktatás átalakítása ellen.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
