Mikor sorolhatnak át önköltséges képzésre?

Hány kreditet kell szereznetek, ha továbbra is állami ösztöndíjasként szeretnétek tanulni? Már az első félév után átsorolhatnak? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Shutterstock

Most kezdtem az egyetemet állami ösztöndíjjal, de úgy néz ki, hogy nagyon kevés kurzust tudok majd elvégezni. Átsorolhatnak önköltséges képzésre?

Ha még csak egy szemesztert végeztetek el az adott szakon, vagy ha betegség, baleset vagy szülés miatt nem tudtatok bejárni az órákra, nem sorolhatnak át.

A második félévben azonban már vigyáznotok kell: július elején a felsőoktatási törvény egy sor módosítását fogadták el, köztük azt, hogy az állami (rész)ösztöndíjas hallgatóknak két félév átlagában már nem 15, hanem 18 kreditet gyűjteniük ahhoz, hogy ne veszítsék el automatikusan az állami ösztöndíjas helyüket (ami mindig csak egy tanévre szól!), vagyis ne sorolják át őket önköltséges képzésre. Emellett el kell majd érnetek a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott minimális tanulmányi átlagot is.

Azoknak, akik az előző tanévben nem szereztek legalább 36 kreditet, még nem kell aggódniuk. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatása szerint, bár a szabály 2015. szeptember 1-jén lép hatályba, az új feltételeket csak a 2016. augusztus 31. utáni átsorolások esetében kell alkalmazni. Ez az utolsó tanév, amikor még nincs kompetenciamérés.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.