Mennyit kell fizetnetek, ha a diplomázás után nem itthon vállaltok munkát?

Kell-e fizetnetek, ha a diploma megszerzése után külföldre költöztök? Milyen feltételekkel kell teljesíteni a ledolgozást? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Shutterstock

Most kezdeném el majd az egyetemet, és úgy tervezem, hogy a végzés után hosszú időre külföldre költözöm. Ha állami ösztöndíjasként tanulok, lenne ennek következménye?

Igen, mivel állami ösztöndíjasként a beiratkozáskor aláírt hallgatói nyilatkozatban vállaljátok azt is, hogy a diplomázást követő húsz évben legalább a tanulmányaitoknak megfelelő ideig hazai munkaviszonyban dolgoztok. Vállalkozók is lehettek, a lényeg csak annyi, hogy bejelentett legyen a munkaviszony. (Az önköltséges hallgatók esetében nincs ledolgozási kötelezettség.)

Egy állami ösztöndíjas szemeszter 150 napnak, vagyis öt hónapnak felel meg. A ledolgozás nem kell, hogy folyamatos legyen, és nem is kell rögtön a végzés után elkezdenetek.

Az első képzésetek alatt végzett munka nem számít be, a már elvégzett alapszakot viszont elkezdhetitek ledolgozni a mesterképzés alatt. Ugyanez vonatkozik a párhuzamosan végzett szakokra is: az első diploma megszerzése után vállalt munkával már csökkentitek a ledolgozandó időt. Fontos, hogy ezek a ledolgozás szempontjából is duplán számítanak, tehát ha egy év csúszással kezdtek el egy újabb alapszakot, akkor is tizenkét félévnek megfelelő ideig kell itthon dolgoznotok.

Beszámítják azt az időszakot, amely alatt álláskeresési járadékot, csecsemőgondozási díjat (CSED), gyermekgondozási segélyt (GYES) és gyermekgondozási díjat (GYED) kaptok. Az önkéntes katonai szolgálata időszaka duplán számít.

Mit kell tudni a 2015-ös felvételiről?

Bukja a felvételit, aki elfelejti ezt a határidőt

A 2015-ös felvételi jelentkezői

Ezek a legnépszerűbb alapszakok

A 41 központi ponthatáros szak

Milyen ponthatárokra számíthattok?

Ennyit kell fizetni a legnépszerűbb alapszakokért

A legnépszerűbb mesterképzések önköltsége

Mikor tudjátok meg, hogy felvettek-e?

Ezekre az egyetemekre, főiskolákra felvételiznek a legtöbben

A legnépszerűbb karok 2015-ben

Ilyen lesz a pótfelvételi

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.