Mennyit kell fizetnetek, ha a diplomázás után nem itthon vállaltok munkát?

Kell-e fizetnetek, ha a diploma megszerzése után külföldre költöztök? Milyen feltételekkel kell teljesíteni a ledolgozást? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Shutterstock

Most kezdeném el majd az egyetemet, és úgy tervezem, hogy a végzés után hosszú időre külföldre költözöm. Ha állami ösztöndíjasként tanulok, lenne ennek következménye?

Igen, mivel állami ösztöndíjasként a beiratkozáskor aláírt hallgatói nyilatkozatban vállaljátok azt is, hogy a diplomázást követő húsz évben legalább a tanulmányaitoknak megfelelő ideig hazai munkaviszonyban dolgoztok. Vállalkozók is lehettek, a lényeg csak annyi, hogy bejelentett legyen a munkaviszony. (Az önköltséges hallgatók esetében nincs ledolgozási kötelezettség.)

Egy állami ösztöndíjas szemeszter 150 napnak, vagyis öt hónapnak felel meg. A ledolgozás nem kell, hogy folyamatos legyen, és nem is kell rögtön a végzés után elkezdenetek.

Az első képzésetek alatt végzett munka nem számít be, a már elvégzett alapszakot viszont elkezdhetitek ledolgozni a mesterképzés alatt. Ugyanez vonatkozik a párhuzamosan végzett szakokra is: az első diploma megszerzése után vállalt munkával már csökkentitek a ledolgozandó időt. Fontos, hogy ezek a ledolgozás szempontjából is duplán számítanak, tehát ha egy év csúszással kezdtek el egy újabb alapszakot, akkor is tizenkét félévnek megfelelő ideig kell itthon dolgoznotok.

Beszámítják azt az időszakot, amely alatt álláskeresési járadékot, csecsemőgondozási díjat (CSED), gyermekgondozási segélyt (GYES) és gyermekgondozási díjat (GYED) kaptok. Az önkéntes katonai szolgálata időszaka duplán számít.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.