A Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában egyébként is sokat csúszott vissza hazánk, de oktatásban tök utolsónak lenni egy régióban különösen ciki.
Nézzük leegyszerűsítve, hogy mi is történt: A World Economic Forum éves versenyképességi jelentése szerint Magyarország az EU 28 tagállama közül, jelentősen visszacsúszva a 25. a versenyképességi rangsorban.
A hasonló mérések alapján is mérlegelnek vállalatok, hogy létrehoznak-e telephelyeket egy-egy országban, mert tudják, hogy az ott befejtetett pénz a lehető legjobban térül meg. A WEF-rangsor 12 pilléréből az kettő az adott ország oktatásának versenyképességi indexét mutatja.
Az Index ábráját kölcsönözve az alábbi kép rajzolódik ki az oktatási pillérekről (5. és 6. oszlop):
Vagyis a független nemzetközi szervezet szerint az EU-ban a magyar felsőoktatás és szakképzés a legkevésbé versenyképes (4,36-os érték). Mivel az egészségügy és az alapoktatás együttesét mérik (5,62), így utóbbiról nem kapunk tökéletes képet a számokból, de árulkodó, hogy kizárólag Romániát előzzük meg ezen a téren. Figyelembe véve, hogy az oktatás területe évtizedekre meghatározza a többi mutató alakulását is, így kétséges, hogy a közeljövőben érdemben általánosan sokat javulhat az ország versenyképessége.
Ha egybevetjük, hogy a 2016-os OECD oktatási jelentés is az elmúlt évtized legrosszabb számait mutatta sok területen, még árnyaltabb képet kapunk arról, hogy mit nyújt Magyarország a feltörekvő fiatal nemzedék számára.
Lett volna keretünk, mégsem oktatásra költöttük
Az egy tanulóra eső források tekintetében is a hátsó mezőnyben kullogunk a 2013-as adatok szerint, de az oktatás GDP-arányos finanszírozása volt igazán katasztrofális. Noha szeretjük magunkat - némileg joggal - a világ országainak gazdasági teljesítményében a felső harmadhoz tartozónak képzelni magunkat, bizonyos területeken okunk lehet a kételkedni, ilyen az idei OECD-jelentés is, mely az élvonalba tartozó országok oktatási mutatóiról vázol fel részletes képet - zömében 2013 és 2014-es adatok alapján.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
