Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Nem tették boldoggá az Oxford vezetőit az év első öt hónapjában közzétett felsőoktatási rangsorok, a listák alapján...

Nem tették boldoggá az Oxford vezetőit az év első öt hónapjában közzétett felsőoktatási rangsorok, a listák alapján úgy tűnik, az elitegyetem nem tudja tartani korábbi vezető helyét. Szakértők szerint a válság miatt egyre kevesebb oxfordi végzett tud elhelyezkedni, ez pedig rontotta az egyetem statisztikáit – adta hírül a Daily Mail.
A 116 brit felsőoktatási intézményt rangsoroló The Complete University Guide legfrissebb listáján nemcsak a Cambridge, hanem a London School of Economics and Political Science is megelőzte a harmadik helyre visszaszoruló Oxfordot. A listáról itt olvashatsz bővebben.
A Cambridge a különböző karokon oktatott 46 szakból 30-ból ért el első helyezést a brit egyetemek versenyében, míg az Oxford a 32 szak közül 12 esetben került a vezető helyre. Az eredményen az sem javított, hogy tavaly a végzős oxfordosok 91, a cambridge-es hallgatóknak viszont csak 87 százaléka kapott legalább „jó” minősítésű diplomát.
„A válság érzékenyen érintette azoknak a munkaadóknak a többségét, akik eddig előszeretettel alkalmaztak egykori oxfordos hallgatókat. A tapasztalat azt mutatja, hogy a többi egyetem valamivel jobban alkalmazkodott a változó munkaerőpiachoz” – mondta Bernard Kingston, a The Complete University Guide listájának egyik szerzője. Jelentősen átrendeződhetnek az erőviszonyok a felsőoktatásban – összefoglalónkat itt olvashatod.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.