Megvan, hányan nyertek az Erasmus+ programban

Idén több mint 9900-an kapnak lehetőséget arra, hogy külföldön is tapasztalatot szerezzenek az Erasmus+ program keretében és már nem csak európai országokba jelentkezhetnek a hallgatók és az oktatók.

  • Eduline
pixabay.com

Az Erasmus+ program keretében 230, oktatási és képzési területen megvalósuló mobilitási projekt elindítása nyert el támogatást Magyarországon, a pályázatok szakmai bírálata alapján az idén több mint 9900-an szerezhetnek nemzetközi tapasztalatot a program által nyújtott 21,32 millió euró (6,6 milliárd forintos) támogatásból - közölte a Tempus Közalapítvány.

A köznevelési mobilitási projektek keretében óvodák, általános iskolák, középiskolák és kollégiumok munkatársai utazhatnak külföldi tanulmányútra, képzésre, vagy taníthatnak egy-egy európai partneriskolában. Országszerte 48 intézményből 375-en élhetnek az idén a lehetőséggel, elsősorban az Egyesült Királyságba és Németországba utaznak tanárok, intézményvezetők, köznevelési intézmények munkatársai – írta a Tempus Közalapítvány.

(Diákok mobilitására a stratégiai együttműködések pályázattípusban van mód. 2014-ben ennek keretében 1300 diák és további csaknem 1000 pedagógus támogatása valósult meg.)

A szakképzés területén szakmai alapképzésben részt vevő tanulók külföldi szakmai gyakorlatára, valamint szakképzésben dolgozó oktatók, illetve szakemberek külföldi tanulmányúton való részvételére lehet pályázni. A 2015-ben rendelkezésre álló 5,9 millió euróból 104 szakképző iskola, civil szervezet, vállalat és kamara pályázatát támogatták, ami 2300 tanuló, valamint 540 oktató és szakképzési területen dolgozó szakértő szakmai fejlődését teszi lehetővé. A legtöbben német, olasz vagy spanyol partnerekkel működnek együtt.

Az Erasmus+ program legjelentősebb hányadát a felsőoktatási mobilitás teszi ki. Idén 47 egyetem és főiskola 12,12 millió euróból valósíthatja meg hallgatók, valamint oktatók és munkatársak uniós tapasztalatszerzését. Ez várhatóan 4100-nál is több hallgató külföldi részképzését, illetve szakmai gyakorlatát, valamint csaknem 1500 oktatói és személyzeti mobilitást jelent.

Újdonság, hogy a felsőoktatásban 2015-től Európán kívüli országokkal való együttműködésre is lehet pályázni, így ez év őszétől a többi között Kínában, Oroszországban vagy az amerikai kontinensen is tanulhatnak magyar hallgatók az Erasmus+ program keretében, illetve ezekből az országokból is érkezhetnek hallgatók. A rendelkezésre álló 2,28 millió eurós forrásból 20 magyar felsőoktatási intézmény összesen mintegy 700, kifelé és befelé irányuló hallgatói, oktatói és személyzeti mobilitást valósíthat meg.

A felnőtt-tanulási projektekben külföldi kurzusokon, tréningeken való részvételre, oktatási-képzési tevékenységekre, illetve munkahelyi látogatásra pályáztak alapítványok, civil társadalmi szervezetek és vállalkozások, intézmények. Közülük 10 projektben 75 ember tapasztalatszerzését támogatják 2015-ben, mintegy 137 ezer euróból.

Az Erasmus+ a legjelentősebb, nemzetközi együttműködéseket támogató európai uniós program. Olyan EU-s célkitűzésekhez ad támogatást, amelyek a Magyarországon is jelen lévő problémák megoldását is elősegíthetik. Ilyen például az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem, a mindennapi életben való boldoguláshoz szükséges készségek oktatása az iskolákban vagy a hátrányos helyzetűek képzésének elősegítése. A program fő célkitűzése, hogy ösztönözze a foglalkoztathatóságot és ezáltal hozzájáruljon Európa versenyképességének növeléséhez.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.