Idén több mint 9900-an kapnak lehetőséget arra, hogy külföldön is tapasztalatot szerezzenek az Erasmus+ program keretében és már nem csak európai országokba jelentkezhetnek a hallgatók és az oktatók.
Az Erasmus+ program keretében 230, oktatási és képzési területen megvalósuló mobilitási projekt elindítása nyert el támogatást Magyarországon, a pályázatok szakmai bírálata alapján az idén több mint 9900-an szerezhetnek nemzetközi tapasztalatot a program által nyújtott 21,32 millió euró (6,6 milliárd forintos) támogatásból - közölte a Tempus Közalapítvány.
A köznevelési mobilitási projektek keretében óvodák, általános iskolák, középiskolák és kollégiumok munkatársai utazhatnak külföldi tanulmányútra, képzésre, vagy taníthatnak egy-egy európai partneriskolában. Országszerte 48 intézményből 375-en élhetnek az idén a lehetőséggel, elsősorban az Egyesült Királyságba és Németországba utaznak tanárok, intézményvezetők, köznevelési intézmények munkatársai – írta a Tempus Közalapítvány.
(Diákok mobilitására a stratégiai együttműködések pályázattípusban van mód. 2014-ben ennek keretében 1300 diák és további csaknem 1000 pedagógus támogatása valósult meg.)
A szakképzés területén szakmai alapképzésben részt vevő tanulók külföldi szakmai gyakorlatára, valamint szakképzésben dolgozó oktatók, illetve szakemberek külföldi tanulmányúton való részvételére lehet pályázni. A 2015-ben rendelkezésre álló 5,9 millió euróból 104 szakképző iskola, civil szervezet, vállalat és kamara pályázatát támogatták, ami 2300 tanuló, valamint 540 oktató és szakképzési területen dolgozó szakértő szakmai fejlődését teszi lehetővé. A legtöbben német, olasz vagy spanyol partnerekkel működnek együtt.
Az Erasmus+ program legjelentősebb hányadát a felsőoktatási mobilitás teszi ki. Idén 47 egyetem és főiskola 12,12 millió euróból valósíthatja meg hallgatók, valamint oktatók és munkatársak uniós tapasztalatszerzését. Ez várhatóan 4100-nál is több hallgató külföldi részképzését, illetve szakmai gyakorlatát, valamint csaknem 1500 oktatói és személyzeti mobilitást jelent.
Újdonság, hogy a felsőoktatásban 2015-től Európán kívüli országokkal való együttműködésre is lehet pályázni, így ez év őszétől a többi között Kínában, Oroszországban vagy az amerikai kontinensen is tanulhatnak magyar hallgatók az Erasmus+ program keretében, illetve ezekből az országokból is érkezhetnek hallgatók. A rendelkezésre álló 2,28 millió eurós forrásból 20 magyar felsőoktatási intézmény összesen mintegy 700, kifelé és befelé irányuló hallgatói, oktatói és személyzeti mobilitást valósíthat meg.
A felnőtt-tanulási projektekben külföldi kurzusokon, tréningeken való részvételre, oktatási-képzési tevékenységekre, illetve munkahelyi látogatásra pályáztak alapítványok, civil társadalmi szervezetek és vállalkozások, intézmények. Közülük 10 projektben 75 ember tapasztalatszerzését támogatják 2015-ben, mintegy 137 ezer euróból.
Az Erasmus+ a legjelentősebb, nemzetközi együttműködéseket támogató európai uniós program. Olyan EU-s célkitűzésekhez ad támogatást, amelyek a Magyarországon is jelen lévő problémák megoldását is elősegíthetik. Ilyen például az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem, a mindennapi életben való boldoguláshoz szükséges készségek oktatása az iskolákban vagy a hátrányos helyzetűek képzésének elősegítése. A program fő célkitűzése, hogy ösztönözze a foglalkoztathatóságot és ezáltal hozzájáruljon Európa versenyképességének növeléséhez.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
