Idén több mint 9900-an kapnak lehetőséget arra, hogy külföldön is tapasztalatot szerezzenek az Erasmus+ program keretében és már nem csak európai országokba jelentkezhetnek a hallgatók és az oktatók.
Az Erasmus+ program keretében 230, oktatási és képzési területen megvalósuló mobilitási projekt elindítása nyert el támogatást Magyarországon, a pályázatok szakmai bírálata alapján az idén több mint 9900-an szerezhetnek nemzetközi tapasztalatot a program által nyújtott 21,32 millió euró (6,6 milliárd forintos) támogatásból - közölte a Tempus Közalapítvány.
A köznevelési mobilitási projektek keretében óvodák, általános iskolák, középiskolák és kollégiumok munkatársai utazhatnak külföldi tanulmányútra, képzésre, vagy taníthatnak egy-egy európai partneriskolában. Országszerte 48 intézményből 375-en élhetnek az idén a lehetőséggel, elsősorban az Egyesült Királyságba és Németországba utaznak tanárok, intézményvezetők, köznevelési intézmények munkatársai – írta a Tempus Közalapítvány.
(Diákok mobilitására a stratégiai együttműködések pályázattípusban van mód. 2014-ben ennek keretében 1300 diák és további csaknem 1000 pedagógus támogatása valósult meg.)
A szakképzés területén szakmai alapképzésben részt vevő tanulók külföldi szakmai gyakorlatára, valamint szakképzésben dolgozó oktatók, illetve szakemberek külföldi tanulmányúton való részvételére lehet pályázni. A 2015-ben rendelkezésre álló 5,9 millió euróból 104 szakképző iskola, civil szervezet, vállalat és kamara pályázatát támogatták, ami 2300 tanuló, valamint 540 oktató és szakképzési területen dolgozó szakértő szakmai fejlődését teszi lehetővé. A legtöbben német, olasz vagy spanyol partnerekkel működnek együtt.
Az Erasmus+ program legjelentősebb hányadát a felsőoktatási mobilitás teszi ki. Idén 47 egyetem és főiskola 12,12 millió euróból valósíthatja meg hallgatók, valamint oktatók és munkatársak uniós tapasztalatszerzését. Ez várhatóan 4100-nál is több hallgató külföldi részképzését, illetve szakmai gyakorlatát, valamint csaknem 1500 oktatói és személyzeti mobilitást jelent.
Újdonság, hogy a felsőoktatásban 2015-től Európán kívüli országokkal való együttműködésre is lehet pályázni, így ez év őszétől a többi között Kínában, Oroszországban vagy az amerikai kontinensen is tanulhatnak magyar hallgatók az Erasmus+ program keretében, illetve ezekből az országokból is érkezhetnek hallgatók. A rendelkezésre álló 2,28 millió eurós forrásból 20 magyar felsőoktatási intézmény összesen mintegy 700, kifelé és befelé irányuló hallgatói, oktatói és személyzeti mobilitást valósíthat meg.
A felnőtt-tanulási projektekben külföldi kurzusokon, tréningeken való részvételre, oktatási-képzési tevékenységekre, illetve munkahelyi látogatásra pályáztak alapítványok, civil társadalmi szervezetek és vállalkozások, intézmények. Közülük 10 projektben 75 ember tapasztalatszerzését támogatják 2015-ben, mintegy 137 ezer euróból.
Az Erasmus+ a legjelentősebb, nemzetközi együttműködéseket támogató európai uniós program. Olyan EU-s célkitűzésekhez ad támogatást, amelyek a Magyarországon is jelen lévő problémák megoldását is elősegíthetik. Ilyen például az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem, a mindennapi életben való boldoguláshoz szükséges készségek oktatása az iskolákban vagy a hátrányos helyzetűek képzésének elősegítése. A program fő célkitűzése, hogy ösztönözze a foglalkoztathatóságot és ezáltal hozzájáruljon Európa versenyképességének növeléséhez.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
