Nyugdíjazása óta sem vélekedik másképp a felsőoktatásról, mint tette egy korábbi videofelvételen.
A Műegyetem legendás fizika oktatójaként vonult nyugdíjba néhány éve Orosz László. Az egyik legmegosztóbb oktató volt a lendületes, olykor trágár kirohanásai miatt, kedvelői viszont az életszagú, humoros példái miatt néztek fel rá. Ennek egy emlékét ásta elő az Eduline pár hete, mikor egy videóra vett fizika előadása során a hallgatók tudatlanságán akadt ki, ám nem őket kezdte ostorozni, hanem azt az oktatási rendszert. A 2012-es felvétel azért is járta körbe - ismét - a fórumokat, mert sokak szerint Orosz megállapításai évekkel később is ülnek a felsőoktatással kapcsolatban.
Az egyetem legendás fizika oktatója szerint a felsőoktatási rendszer arra kényszeríti az egyetemeket, hogy olyan tárgyat is tanítsanak a hallgatóknak, aminek nincs funkciója, így nem marad idő azokra, amire hatalmas szüksége lenne mindenkinek.
A 444 felkereste műhelyként is szolgáló dolgozószobájában az oktatót. Orosz feleleveníti, hogy pont nyugdíjazása miatt határozta el, hogy felveszi az előadást, amit azóta sem bán, a stílust sem. Megítélése szerint a káromkodás a kultúránk része, "vagy feszültséget vezet le, vagy verbális presszió", emellett arra is használta, hogy 20-25 percenként felrázza az előadásokat. Az indulatos megfogalmazásokkal azt próbálta meg elérni, hogy sokan rávegyék magukat az előadás után a feladat megoldására, mondván:
Ha már ennyire üvöltött ez a hülye, akkor csak szégyen, hogy nem tudom megcsinálni. És akkor otthon nekiállnak, és megoldják.
Hol rontottuk el?
Orosz szerint az érettségi elveszítette szűrő jellegét, egyre többen kerülnek be a felsőoktatásba, ráadásul úgy, hogy nem fejeződött be a felnőtté érésük, pedig a felsőoktatást felnőtteknek találták ki. Emiatt sok oktatónak pedagógussá is kell válnia.
Van nálunk egy bűvcél, ez a hallgatókredit. Minden tantárgynak van egy kreditszáma, ezt összeszorozzák a heti óraszámmal és a hallgatók számával, így mérik az oktatás teljesítményét, és ez alapján osztják el a pénzt a karok között
Az oktató szerint viszont ez sok probléma forrása, mert a kutatókat is arra veszik rá, hogy órát tartson a kutatási területéből. Azonban ez egy speciális terület, az adott 5 év munkájának eredménye, aminek Orosz szerint inkább tudományos munkában, mintsem a tantárgyak között a lenne helye. Az egykor előkerült videóban is azt kritizálja, hogy a kötelező óraszám miatt viszik be ezeket a tárgyakat a képzésbe, miközben a készségek tökéletesítésére és a biztos alapok megteremtésére kellene koncentrálni. Így olyan tudást kapnak a hallgatók, ami csak rövid ideig használható egy speciális területen.
Orosz szerint a fentebbi körülmények miatt is már akkor elévül valaki diplomája, amint a kezébe kapja. Emiatt azt sürgetné, hogy jobb egyensúlyt alakítsanak ki a szaktárgyak és a tudományos tantárgyak között.
| Az elmúlt évek fontos történései |
"Vannak olyan szakok, hogy nem is egyértelmű, miről szólnak" Veszélybe került az egyetemi tanárok presztízse a MAB szerint |
Rengeteg tantárgy vált szabadon választhatóvá, így a hallgatók mindig a kisebb ellenállás irányába mennek. Orosz kollégái arról panaszkodnak neki, hogy azért adnak négyeseket meg ötösöket, mert különben nem vennék fel a hallgatók a tárgyat - ez a képzés második felére igaz, az alapozó tárgyakanál komolyabb energiákat kell mozgósítania a hallgatóknak.
Ha akarunk valamit, váltani kell
Orosz megítélése szerint mivel a magyar hallgatókat a kisebb, magyar piacra képzik, így inkább egy papírért jönnek, mintsem a megszerezhető tudásért. Ha az Európai piacra próbálnának képezni diplomásokat, akkor meghozná a változást, ugyanis
...tanítani lehet egy ócska szaros disznóólban is, végül is csak egy tábla kell hozzá. Egy szint felett viszont már nem elég ez, modern és drága műszerek kellenek, amihez pénz kell.
- vallja az oktató. Úgy látja, hogy sok felesleges vagy sokadrangú célra fordít pénzt az ország, de nem magyarázta még el senki, hogy miért szorul háttérbe egy felsőoktatási intézmény fejlesztése. Orosz szerint egy határozott döntéssel akár az első 200-100 egyetem közé is bekerülhetne egy magyar egyetem, azonban ehhez valóban sok pénz kell.
Milyen legyen a közoktatás?
Elképzelhetőnek, sőt rengeteg diák számára egyenesen jónak tartja, ha egy összevont tárgyban oktatnák a természettudományokat, főleg a humán beállítottságúak számára, mert egy összefüggő képet kaphat a világ működéséről. Fontos azonban, hogy kihangsúlyozzák, hogy természeti törvényekről van szó, hogy ne hit kérdése legyen egyes jelenségek elfogadása, megtanulása.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
