Nyugdíjazása óta sem vélekedik másképp a felsőoktatásról, mint tette egy korábbi videofelvételen.
A Műegyetem legendás fizika oktatójaként vonult nyugdíjba néhány éve Orosz László. Az egyik legmegosztóbb oktató volt a lendületes, olykor trágár kirohanásai miatt, kedvelői viszont az életszagú, humoros példái miatt néztek fel rá. Ennek egy emlékét ásta elő az Eduline pár hete, mikor egy videóra vett fizika előadása során a hallgatók tudatlanságán akadt ki, ám nem őket kezdte ostorozni, hanem azt az oktatási rendszert. A 2012-es felvétel azért is járta körbe - ismét - a fórumokat, mert sokak szerint Orosz megállapításai évekkel később is ülnek a felsőoktatással kapcsolatban.
Kiborult a BME oktatója a hallgatók tudatlanságán, mégsem rájuk dühös
Az egyetem legendás fizika oktatója szerint a felsőoktatási rendszer arra kényszeríti az egyetemeket, hogy olyan tárgyat is tanítsanak a hallgatóknak, aminek nincs funkciója, így nem marad idő azokra, amire hatalmas szüksége lenne mindenkinek.
A 444 felkereste műhelyként is szolgáló dolgozószobájában az oktatót. Orosz feleleveníti, hogy pont nyugdíjazása miatt határozta el, hogy felveszi az előadást, amit azóta sem bán, a stílust sem. Megítélése szerint a káromkodás a kultúránk része, "vagy feszültséget vezet le, vagy verbális presszió", emellett arra is használta, hogy 20-25 percenként felrázza az előadásokat. Az indulatos megfogalmazásokkal azt próbálta meg elérni, hogy sokan rávegyék magukat az előadás után a feladat megoldására, mondván:
Ha már ennyire üvöltött ez a hülye, akkor csak szégyen, hogy nem tudom megcsinálni. És akkor otthon nekiállnak, és megoldják.
Hol rontottuk el?
Orosz szerint az érettségi elveszítette szűrő jellegét, egyre többen kerülnek be a felsőoktatásba, ráadásul úgy, hogy nem fejeződött be a felnőtté érésük, pedig a felsőoktatást felnőtteknek találták ki. Emiatt sok oktatónak pedagógussá is kell válnia.
Van nálunk egy bűvcél, ez a hallgatókredit. Minden tantárgynak van egy kreditszáma, ezt összeszorozzák a heti óraszámmal és a hallgatók számával, így mérik az oktatás teljesítményét, és ez alapján osztják el a pénzt a karok között
Az oktató szerint viszont ez sok probléma forrása, mert a kutatókat is arra veszik rá, hogy órát tartson a kutatási területéből. Azonban ez egy speciális terület, az adott 5 év munkájának eredménye, aminek Orosz szerint inkább tudományos munkában, mintsem a tantárgyak között a lenne helye. Az egykor előkerült videóban is azt kritizálja, hogy a kötelező óraszám miatt viszik be ezeket a tárgyakat a képzésbe, miközben a készségek tökéletesítésére és a biztos alapok megteremtésére kellene koncentrálni. Így olyan tudást kapnak a hallgatók, ami csak rövid ideig használható egy speciális területen.
Orosz szerint a fentebbi körülmények miatt is már akkor elévül valaki diplomája, amint a kezébe kapja. Emiatt azt sürgetné, hogy jobb egyensúlyt alakítsanak ki a szaktárgyak és a tudományos tantárgyak között.
| Az elmúlt évek fontos történései |
"Vannak olyan szakok, hogy nem is egyértelmű, miről szólnak" Veszélybe került az egyetemi tanárok presztízse a MAB szerint |
Rengeteg tantárgy vált szabadon választhatóvá, így a hallgatók mindig a kisebb ellenállás irányába mennek. Orosz kollégái arról panaszkodnak neki, hogy azért adnak négyeseket meg ötösöket, mert különben nem vennék fel a hallgatók a tárgyat - ez a képzés második felére igaz, az alapozó tárgyakanál komolyabb energiákat kell mozgósítania a hallgatóknak.
Ha akarunk valamit, váltani kell
Orosz megítélése szerint mivel a magyar hallgatókat a kisebb, magyar piacra képzik, így inkább egy papírért jönnek, mintsem a megszerezhető tudásért. Ha az Európai piacra próbálnának képezni diplomásokat, akkor meghozná a változást, ugyanis
...tanítani lehet egy ócska szaros disznóólban is, végül is csak egy tábla kell hozzá. Egy szint felett viszont már nem elég ez, modern és drága műszerek kellenek, amihez pénz kell.
- vallja az oktató. Úgy látja, hogy sok felesleges vagy sokadrangú célra fordít pénzt az ország, de nem magyarázta még el senki, hogy miért szorul háttérbe egy felsőoktatási intézmény fejlesztése. Orosz szerint egy határozott döntéssel akár az első 200-100 egyetem közé is bekerülhetne egy magyar egyetem, azonban ehhez valóban sok pénz kell.
Milyen legyen a közoktatás?
Elképzelhetőnek, sőt rengeteg diák számára egyenesen jónak tartja, ha egy összevont tárgyban oktatnák a természettudományokat, főleg a humán beállítottságúak számára, mert egy összefüggő képet kaphat a világ működéséről. Fontos azonban, hogy kihangsúlyozzák, hogy természeti törvényekről van szó, hogy ne hit kérdése legyen egyes jelenségek elfogadása, megtanulása.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
