Megmenekült a Corvinus, vagy mégis feldarabolás vár az egyetemre?

„Nem vagyok benne biztos” – így válaszolt a Corvinus rektora egy keddi kerekasztal-beszélgetésen arra a kérdésre, mire...

  • Szabó Fruzsina

„Nem vagyok benne biztos” – így válaszolt a Corvinus rektora egy keddi kerekasztal-beszélgetésen arra a kérdésre, mire számít, megmarad-e az egyetem. Mészáros Tamás nem ok nélkül hezitált, a kilátások egyszerre biztatóak és aggasztóak: bár a felsőoktatási tervezet legújabb változata az állami intézmények között említi a Corvinust, a jogszabály arra is hagy kiskapukat, hogy a kormány bármikor, viszonylag rövid idő alatt átrendezze a felsőoktatási intézmények hálózatát.

Egy a Műegyetemnek, egy a gödöllői egyetemnek, egy az ELTE-nek?

„Meg is fogják tenni, mert olyan nincs, hogy minden marad a helyén, közben pedig több tízmilliárddal csökkentik a működési kiadásokat” – mondta Mészáros, aki szerint a Corvinus azért van még mindig veszélyben, mert a volt kertészettudományi egyetem karait "lehet, hogy a gödöllői Szent István Egyetemhez akarják csatolni”. Ha ez megtörténik, a most még hét karból álló egyetemnél már csak három marad, a közigazgatás-tudományi januártól ugyanis a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez tartozik majd.

A rektor szerint a három közgázos – a közgazdaság-, a gazdálkodás- és a társadalomtudományi – karról „sokan úgy gondolják, egy a Műegyetemhez, egy pedig az ELTE-hez kerülhetne”. A legsötétebb forgatókönyv szerint a Corvinusnak egy kara maradna, az pedig nemhogy a tudományegyetem, de még az egyetemi cím megtartásához sem lenne elég, a felsőoktatási tervezet alapján csak azok az intézmények működhetnek tovább egyetemként, ahol legalább három karon tanulhatnak a hallgatók.

MTI

Integráció – vissza a jövőbe

Ezzel a verzióval egy tizenegy-tizenkét éves folyamat vehet száznyolcvan fokos fordulatot. A Corvinus tanárai 1990 óta aligha unatkoztak, eddig ők (és a szintén rekorder Óbudai Egyetem oktatói) cserélték le legtöbbször a névtáblát. Először 1996-ban, Magyar Bálint első minisztersége idején kötelezték a felsőoktatási intézményeket integrációra, 2000-re a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemhez csatolták az Államigazgatási Főiskolát.

2003-ban a korábban a gödöllői egyetembe olvasztott Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem került a Közgázhoz – ha a rektor által említett forgatókönyv valósulna meg, nyolc év után ezt venné vissza Gödöllő. Igaz, a Szent István Egyetemmel való egyesülés már nyolc éve sem ment zökkenőmentesen, a három budai kar akkor is inkább a Közgáz felé húzott. Az egykori, ma már nem önálló egyetemekről és főiskolákról itt olvashattok.

Szobor nélkül, de megmarad?

Lukács Péter oktatáskutató, a Wesley János Lelkészképző Főiskola tanszékvezetője szerint nem kell tartani a teljes megszüntetéstől. „Átnevezhetik a Corvinus maradványait, és az is lehet, hogy a Marx-szobrot elviszik az aulából, de az egyetem mindenképpen megmarad” – mondta. Lukács úgy gondolja, a kormány egy ideig nem fogja szűkebbre szabni az állami felsőoktatási intézményrendszert, úgy ugyanis több lenne az egyházi egyetem és főiskola, mint az állami.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.