Mégis megkaphatja doktoriját az Alaptörvényt elutasító egykori hallgató?

Az ELTE megváltoztatta a szabályzatot, amit a TASZ alkotmányellenesnek ítélt.

  • Eduline

Nem esküdött fel az Alaptörvényre, így nem vehette át a doktori fokozatát igazoló oklevelet az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója még tavaly nyáron.

Az Index szúrta ki, hogy ma már megkapná az oklevelet az érintett, mert az egyetem új szabályozása szerint már nem kell felesküdni az Alaptörvényre.

Kende Judit pszichlógiát végzett, és bár teljesített minden követelményt, mivel nem tett esküt, nem kaphatta meg doktori fokozatát.

Az egyetem doktori szabályzata két okból is problémás: egyrészt a felsőoktatási törvény nem teszi lehetővé, hogy az abban szereplőkön túl más feltétel teljesítésétől tegyék függővé a fokozatszerzést, másrészt az eskütétel követelménye alkotmányellenes, mert nem megengedhető módon korlátozza a lelkiismereti szabadságot - ismertettük tavaly a Társaság a Szabadságjogokért álláspntját.

Az ügyből per is lett, ám ez érdemben nem folytatható addig, amíg az egyetem írásban nem indokolja másfél éve hozott elutasító döntését, amitől az ELTE láthatóan ódzkodik. - írja az Index. Kende lelkiismereti okokból nem akart az Alaptörvényre felesküdni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.