Az ELTE megváltoztatta a szabályzatot, amit a TASZ alkotmányellenesnek ítélt.
Nem esküdött fel az Alaptörvényre, így nem vehette át a doktori fokozatát igazoló oklevelet az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója még tavaly nyáron.
Az Index szúrta ki, hogy ma már megkapná az oklevelet az érintett, mert az egyetem új szabályozása szerint már nem kell felesküdni az Alaptörvényre.
Kende Judit pszichlógiát végzett, és bár teljesített minden követelményt, mivel nem tett esküt, nem kaphatta meg doktori fokozatát.
Az egyetem doktori szabályzata két okból is problémás: egyrészt a felsőoktatási törvény nem teszi lehetővé, hogy az abban szereplőkön túl más feltétel teljesítésétől tegyék függővé a fokozatszerzést, másrészt az eskütétel követelménye alkotmányellenes, mert nem megengedhető módon korlátozza a lelkiismereti szabadságot - ismertettük tavaly a Társaság a Szabadságjogokért álláspntját.
Az ügyből per is lett, ám ez érdemben nem folytatható addig, amíg az egyetem írásban nem indokolja másfél éve hozott elutasító döntését, amitől az ELTE láthatóan ódzkodik. - írja az Index. Kende lelkiismereti okokból nem akart az Alaptörvényre felesküdni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
