Még januárban tárgyalnának a rektorok és a diákok az egyetemek pénzéről

Még januárban tárgyalni kell a felsőoktatási intézmények finanszírozásáról - állapították meg az Országos...

  • Eduline
A HÖOK decemberi tüntetése a BME-n. Még januárban tárgyalnának az egyetemek és főiskolák finanszírozásáról
Túry Gergely

Még januárban tárgyalni kell a felsőoktatási intézmények finanszírozásáról - állapították meg az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum résztvevői szerda esti fővárosi ülésükön.

Nagy Dávid, a fórumot életre hívó Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke az MTI-nek elmondta: a felek egyetértettek abban, hogy minden kérdés szorosan összefügg a finanszírozással, és ezért még ebben a hónapban tárgyalni kell erről.

A résztvevők várják továbbá a kormány javaslatát arról, hogyan kívánja tandíjmentessé tenni azt a 16 szakot, amelyeken a jelenlegi tervek szerint nem lennének állami ösztöndíjas helyek. A felek kiemelték még a közoktatás területén tapasztalható problémákat, és felhívták a figyelmet a köz- és a felsőoktatás szoros kapcsolatára is - közölte a hallgatói érdekvédő.

Az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum tavaly december 17-én tartotta alakuló ülését az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). A felek - a Magyar Rektori Konferencia elnöksége, a HÖOK, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Hallgatói Hálózat tagjai, az Oktatói Hálózat tagjai, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete - nyilatkozatukban akkor azt írták: a magyar köz- és felsőoktatás képviselőiként, érzékelve az oktatáspolitika súlyos válságát és felismerve az összefogás szükségességét, kölcsönösen kinyilvánították együttműködési szándékukat. Kitértek arra is, tudatában vannak annak, hogy a magyar felsőoktatás több területen átalakításra szorul. Ragaszkodnak ahhoz, hogy az érintettek teljes bevonásával, világos és egyértelmű célok érdekében, hosszú távú, kiszámítható stratégia és oktatási koncepció készüljön.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.