Átalakul a felsőoktatás finanszírozási rendszere, az oktatási államtitkárság tervei szerint a normatív alapú...
Átalakul a felsőoktatás finanszírozási rendszere, az oktatási államtitkárság tervei szerint a normatív alapú támogatásról egyfajta feladatfinanszírozásra állnak majd át. Erről Sályi Lőrinc, az oktatási államtitkár kabinetfőnöke beszélt egy csütörtöki szakmai tanácskozáson.
Sályi Lőrinc kifejtette: a finanszírozási rendszer átalakítását dolgoznak, a mostani normatív rendszer megváltozik, súlyozni fognak az intézmények között, és egyfajta feladatfinanszírozásra állnak át.
Közlése szerint a mai rendszer azért sem jó, mert nem differenciál, nem tesz különbséget a sok hallgatóval megvalósuló gyakorlati képzés, és a kevés hallgatót foglalkoztató "elitszakok" között. Ez mindenképpen megváltozik majd - fogalmazott.
Szólt arról is, hogy a tervek szerint országos szinten "gócpontokat" alakítanak majd ki a magyar gazdaság igényeinek figyelembe vételével. Megjegyezte: az új rendszer kialakítása nyilvánvalóan sok érdekkel ütközik majd, de ez teljesen természetes. A mostani gazdasági helyzetben azonban az államnak át kell gondolnia, hogy a jelenlegi forrástömeget, a mintegy 160-180 milliárd forintot hová helyezi, és milyen hangsúlyokat követ. Ezt még idén meg kell tenni - jelezte.
Mint mondta, nem kívánják egyik államilag finanszírozott felsőoktatási intézmény kezét sem elengedni, de azt fontosnak tartják, hogy ne kínáljanak az egyetemek, főiskolák olyan képzéseket, amelyek kevés hallgatót vonzzanak.
Kiemelte: a bolognai rendszer bevezetésekor nem sikerült világosan strukturálni a magyar felsőoktatás szereplőinek helyét, az elitegyetemek is tömegesedtek, és nem választották szét a főiskolák és az egyetemek szerepköre.
Hozzátette: nem határozták meg, hogy az ország különböző területeinek milyen gazdasági szerepet kell vinnie, és ezt a felsőoktatás hogyan támasztja alá. Nem a bolognai struktúra ellen dolgoznak, de ott ahol nem vált be, vissza fognak állni az osztatlan képzésre - mondta.
Véleménye szerint nem igaz, hogy a magyar felsőoktatásban kevés pénz van. Szükségesek új források - folytatta - de jelenleg nagyon rossz a pénzek elosztási rendszere, a felsőoktatási intézmények a hallgatói normatíva miatt nem érdekeltek abban, hogy kevesebb hallgatót vegyenek fel, és a minőségpolitikát helyezzék előtérbe.
Leszögezte: el kell választani az elitintézményeket, az általános, jó képzést nyújtóktól, és nem arra sarkalni az intézményeket, hogy minél nagyobb hallgatói tömeggel rendelkezzenek.
Szólt arról is, hogy javítani kell az oktatók helyzetén. Az a cél, hogy egy oktatóra minél kevesebb hallgató jusson, és minél több időt fordíthasson saját szakterületére, kutatási feladataira. Megjegyezte: az alulfinanszírozott helyzetük sokáig nem tartható, valamilyen életpályamodellt fel kell vázolni számukra, egyébként nem tudnak kellő számú fiatalt vonzani egyetemekre oktatónak.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
