Még a kutatók is meglepődtek: sokan nem tudják megkülönböztetni a lábujjaikat

Sokan nem tudják azonosítani, melyik lábujjukat érintették meg, ha nem néznek közben oda - derült ki az Oxfordi Egyetem kis létszámú tesztjeiből.

  • Eduline
pixabay.com

A teszteken részt vevő egészséges felnőttek közül olyan is volt, aki "elveszítette" az egyik lábujját, azaz egyáltalán nem érzékelte azt, míg csukva volt a szeme - számolt be az egyetem honlapja a Perception című szaklapban ismertetett kutatásról, amely fontos információval szolgálhat arról, hogyan érzékeli az emberi agy a testrészeket.

Az oxfordi kutatók azt kérték a 22-34 év közötti résztvevőktől - hét nőtől és 13 férfitól -, hogy hunyják le szemüket. Ezután finoman megérintették egy-egy kéz- vagy lábujjukat, és azt kérték tőlük, döntsék el, melyik ujjukon érezték az ingert.

Nela Cicmil, az egyetem pszichológiai, anatómiai és genetikai tanszékének munkatársa elmondta, hogy eredményeik megerősítik a korábbi kutatásokban tapasztaltakat: az ember nehezebben különbözteti meg egymástól a láb, mint a kéz ujjait.

A résztvevők 99 százalékban eltalálták, melyik kézujjukhoz értek hozzá. A lábujjak esetében 94 százalékban találták el a kis- és a nagyujjat. Ha azonban a közöttük elhelyezkedő három lábujj került sorra, a helyes találatok aránya ujjanként 57, 60 és 79 százalékra esett vissza - olvasható a tanulmányban.

"A legnehezebbnek a nagyujjtól számított második és harmadik lábujj megkülönböztetése bizonyult" - mondta Nela Cicmil. Az észlelési rendszernek azt a zavarát, amikor valaki rosszul azonosítja a lábujjait, agnóziának hívja a tudomány.

A téves észlelések világos mintákat követtek: a második lábujjat a harmadiknak vélték, a harmadikat helytelenül a negyediknek vélték a résztvevők. Valószínűbb volt az agnózia, ha az "ügyetlenebb", vagyis a nem domináns láb került sorra: jobb kezeseknél ez a bal láb, bal kezeseknél a jobb.

Meglepte a kutatókat, hogy a résztvevők majdnem fele számolt be arról a furcsa érzésről, mintha az egyik lábujja hiányozna.

"Ismerünk olyan károsodást, ami azzal járhat, hogy a páciens elveszíti egyik ujjának az érzetét. Tesztjeink résztvevői egészségesek voltak, mégis többen tapasztalták ezt az érzést" - magyarázta Cicmil.

A kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy a lábujjaknál az agy inkább egységes blokkot érzékel, nem egyesével tekint rájuk.

Felhívták a figyelmet arra, hogy kutatásuk segíthet agykárosodásokat vizsgáló tesztek kidolgozásában. Miután kimutatták, hogy bizonyos lábujjak összetévesztése normális, az agykárosodást vizsgáló orvosok ezt, az egészségeseknél előforduló tévesztési rátát hasonlíthatja össze páciense tévesztési arányával a károsodás megállapítására.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.