Még a kutatók is meglepődtek: sokan nem tudják megkülönböztetni a lábujjaikat

Sokan nem tudják azonosítani, melyik lábujjukat érintették meg, ha nem néznek közben oda - derült ki az Oxfordi Egyetem kis létszámú tesztjeiből.

  • Eduline
pixabay.com

A teszteken részt vevő egészséges felnőttek közül olyan is volt, aki "elveszítette" az egyik lábujját, azaz egyáltalán nem érzékelte azt, míg csukva volt a szeme - számolt be az egyetem honlapja a Perception című szaklapban ismertetett kutatásról, amely fontos információval szolgálhat arról, hogyan érzékeli az emberi agy a testrészeket.

Az oxfordi kutatók azt kérték a 22-34 év közötti résztvevőktől - hét nőtől és 13 férfitól -, hogy hunyják le szemüket. Ezután finoman megérintették egy-egy kéz- vagy lábujjukat, és azt kérték tőlük, döntsék el, melyik ujjukon érezték az ingert.

Nela Cicmil, az egyetem pszichológiai, anatómiai és genetikai tanszékének munkatársa elmondta, hogy eredményeik megerősítik a korábbi kutatásokban tapasztaltakat: az ember nehezebben különbözteti meg egymástól a láb, mint a kéz ujjait.

Ezeket is el kell olvasnod

Meddig élnéd túl egy koporsóban, ha élve eltemetnének?

Újra egy magyaron a világ szeme: bebizonyította Einstein elméletét

Elolvasnátok egy regényt, amelyben nincs egyetlen e betű sem?

Totális tévedésben éltünk eddig - ez hazavághatja a gyerekkorod

A 4 napos iskolahéttől javulna a diákok teljesítménye

A résztvevők 99 százalékban eltalálták, melyik kézujjukhoz értek hozzá. A lábujjak esetében 94 százalékban találták el a kis- és a nagyujjat. Ha azonban a közöttük elhelyezkedő három lábujj került sorra, a helyes találatok aránya ujjanként 57, 60 és 79 százalékra esett vissza - olvasható a tanulmányban.

"A legnehezebbnek a nagyujjtól számított második és harmadik lábujj megkülönböztetése bizonyult" - mondta Nela Cicmil. Az észlelési rendszernek azt a zavarát, amikor valaki rosszul azonosítja a lábujjait, agnóziának hívja a tudomány.

A téves észlelések világos mintákat követtek: a második lábujjat a harmadiknak vélték, a harmadikat helytelenül a negyediknek vélték a résztvevők. Valószínűbb volt az agnózia, ha az "ügyetlenebb", vagyis a nem domináns láb került sorra: jobb kezeseknél ez a bal láb, bal kezeseknél a jobb.

Meglepte a kutatókat, hogy a résztvevők majdnem fele számolt be arról a furcsa érzésről, mintha az egyik lábujja hiányozna.

"Ismerünk olyan károsodást, ami azzal járhat, hogy a páciens elveszíti egyik ujjának az érzetét. Tesztjeink résztvevői egészségesek voltak, mégis többen tapasztalták ezt az érzést" - magyarázta Cicmil.

A kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy a lábujjaknál az agy inkább egységes blokkot érzékel, nem egyesével tekint rájuk.

Felhívták a figyelmet arra, hogy kutatásuk segíthet agykárosodásokat vizsgáló tesztek kidolgozásában. Miután kimutatták, hogy bizonyos lábujjak összetévesztése normális, az agykárosodást vizsgáló orvosok ezt, az egészségeseknél előforduló tévesztési rátát hasonlíthatja össze páciense tévesztési arányával a károsodás megállapítására.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.