Már nyáron beolvadhat a Debreceni Egyetembe a gyöngyösi főiskola

Nyáron egyesülhet a Debreceni Egyetem és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, erre azonban még a fenntartónak is rá kell bólintania.

  • Eduline
Túry Gergely

„A gyöngyösi főiskola eljutott oda, hogy a jövője a Debreceni Egyetemmel rózsaszínebbnek, kiszámíthatóbbnak tűnik. Erről – úgy gondolom – a fenntartót is meg tudjuk győzni. Jelen pillanatban azonban a két intézmény szenátusi szinten az integrációról még nem döntött, csak arról született döntés, hogy mindkét intézmény szimpatikusnak találja ezt a közeledést. Most úgy néz ki, hogy ez nagyon gyorsan célegyenesbe fordul” – nyilatkozta a Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a DTV-nek.

Hozzátette: a gyöngyösi főiskola ötven kilométerre van a gödöllői Szent István Egyetemtől, a két intézmény profilja hasonló, ezért Gödöllőn tarthatnak attól, hogy az oktatási piacon egy ilyen gigászi intézménnyel találnák magukat szemben. „Még az a kör is hátravan, hogy a Szent István Egyetem ne legyen kárvallottja ennek a programnak, velük is érdemes érdekeket egyeztetni” – mondta.

Az esetleges integráció törvénymódosítással is járna, hiszen a felsőoktatási törvényben a magyar felsőoktatási intézmények közül a gyöngyösi főiskolát ki kell húzni, s odacsatolni a Debreceni Egyetemhez. A rektor úgy véli, ez legkorábban nyáron történhet meg.

Kérdésre a rektor elmondta, a távolság nem akadály, hiszen volt már arra példa, hogy több mint száz kilométerre lévő tagintézménye volt az egyetemnek. „A Debreceni Egyetemhez tartozott egykor a szarvasi felsőoktatási intézmény, nagyon jól működött. Ez az intézmény utána egyébként épp a gödöllői egyetemhez került” – magyarázta Szilvássy Zoltán.

Szerinte a távolságnál fontosabb, hogy mit szeretnének véghez vinni az intézmények. Ők például áttekintették, hogy miben tudnának minőségileg mást nyújtani: "ilyen például a turizmus-vendéglátás, valamint a kertészeti termékekre épülő funkcionális élelmiszerek területe. Ez a két intézménynek beiskolázási szempontból válna előnyére, a magyar iparnak és mezőgazdaságnak pedig fejlődési szempontból. Ezek a fő argumentumok. A 160 kilométer, az semmi” – tette hozzá.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.