Nyáron egyesülhet a Debreceni Egyetem és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, erre azonban még a fenntartónak is rá kell bólintania.
„A gyöngyösi főiskola eljutott oda, hogy a jövője a Debreceni Egyetemmel rózsaszínebbnek, kiszámíthatóbbnak tűnik. Erről – úgy gondolom – a fenntartót is meg tudjuk győzni. Jelen pillanatban azonban a két intézmény szenátusi szinten az integrációról még nem döntött, csak arról született döntés, hogy mindkét intézmény szimpatikusnak találja ezt a közeledést. Most úgy néz ki, hogy ez nagyon gyorsan célegyenesbe fordul” – nyilatkozta a Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a DTV-nek.
Hozzátette: a gyöngyösi főiskola ötven kilométerre van a gödöllői Szent István Egyetemtől, a két intézmény profilja hasonló, ezért Gödöllőn tarthatnak attól, hogy az oktatási piacon egy ilyen gigászi intézménnyel találnák magukat szemben. „Még az a kör is hátravan, hogy a Szent István Egyetem ne legyen kárvallottja ennek a programnak, velük is érdemes érdekeket egyeztetni” – mondta.
Az esetleges integráció törvénymódosítással is járna, hiszen a felsőoktatási törvényben a magyar felsőoktatási intézmények közül a gyöngyösi főiskolát ki kell húzni, s odacsatolni a Debreceni Egyetemhez. A rektor úgy véli, ez legkorábban nyáron történhet meg.
Kérdésre a rektor elmondta, a távolság nem akadály, hiszen volt már arra példa, hogy több mint száz kilométerre lévő tagintézménye volt az egyetemnek. „A Debreceni Egyetemhez tartozott egykor a szarvasi felsőoktatási intézmény, nagyon jól működött. Ez az intézmény utána egyébként épp a gödöllői egyetemhez került” – magyarázta Szilvássy Zoltán.
Szerinte a távolságnál fontosabb, hogy mit szeretnének véghez vinni az intézmények. Ők például áttekintették, hogy miben tudnának minőségileg mást nyújtani: "ilyen például a turizmus-vendéglátás, valamint a kertészeti termékekre épülő funkcionális élelmiszerek területe. Ez a két intézménynek beiskolázási szempontból válna előnyére, a magyar iparnak és mezőgazdaságnak pedig fejlődési szempontból. Ezek a fő argumentumok. A 160 kilométer, az semmi” – tette hozzá.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
