Waldorf-gimnázium: erre számíthattok, ha ilyen középiskolát választanátok
A Waldorf-iskolák híresek befogadó közösségeikről, de sokban eltérnek a hagyományos állami iskolák rendszerétől.
Túry Gergely
„A gyöngyösi főiskola eljutott oda, hogy a jövője a Debreceni Egyetemmel rózsaszínebbnek, kiszámíthatóbbnak tűnik. Erről – úgy gondolom – a fenntartót is meg tudjuk győzni. Jelen pillanatban azonban a két intézmény szenátusi szinten az integrációról még nem döntött, csak arról született döntés, hogy mindkét intézmény szimpatikusnak találja ezt a közeledést. Most úgy néz ki, hogy ez nagyon gyorsan célegyenesbe fordul” – nyilatkozta a Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a DTV-nek.
Hozzátette: a gyöngyösi főiskola ötven kilométerre van a gödöllői Szent István Egyetemtől, a két intézmény profilja hasonló, ezért Gödöllőn tarthatnak attól, hogy az oktatási piacon egy ilyen gigászi intézménnyel találnák magukat szemben. „Még az a kör is hátravan, hogy a Szent István Egyetem ne legyen kárvallottja ennek a programnak, velük is érdemes érdekeket egyeztetni” – mondta.
Az esetleges integráció törvénymódosítással is járna, hiszen a felsőoktatási törvényben a magyar felsőoktatási intézmények közül a gyöngyösi főiskolát ki kell húzni, s odacsatolni a Debreceni Egyetemhez. A rektor úgy véli, ez legkorábban nyáron történhet meg.
Kérdésre a rektor elmondta, a távolság nem akadály, hiszen volt már arra példa, hogy több mint száz kilométerre lévő tagintézménye volt az egyetemnek. „A Debreceni Egyetemhez tartozott egykor a szarvasi felsőoktatási intézmény, nagyon jól működött. Ez az intézmény utána egyébként épp a gödöllői egyetemhez került” – magyarázta Szilvássy Zoltán.
Szerinte a távolságnál fontosabb, hogy mit szeretnének véghez vinni az intézmények. Ők például áttekintették, hogy miben tudnának minőségileg mást nyújtani: "ilyen például a turizmus-vendéglátás, valamint a kertészeti termékekre épülő funkcionális élelmiszerek területe. Ez a két intézménynek beiskolázási szempontból válna előnyére, a magyar iparnak és mezőgazdaságnak pedig fejlődési szempontból. Ezek a fő argumentumok. A 160 kilométer, az semmi” – tette hozzá.
