Magasabb fizetést követelnek a felsőoktatásban dolgozók

Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) béremelést szeretne.

  • Eduline
hvg.hu

Magyarország költségvetési helyzete, a gazdaság következő évekre jelzett növekedése lehetővé teszi a felsőoktatásban dolgozók bérének érdemi rendezését - írja közleményében a szakszervezet.

Különösen az oktatást/kutatást támogató munkatársaik bérének rendezését tartják sürgetőnek, hiszen az ő bérüket a 2008 óta változatlan közalkalmazotti bértábla határozza meg. Ez többségüknél gyakorlatilag minimálbért vagy garantált bérminimumot jelent.

Az FDSZ a minimálbérre épülő felsőoktatási bértábla kiépítését kezdeményezi.

Az oktatók, kutatók, tanárok alapbérét a Kormány 2015-ben elfogadott intézkedése elmozdította a 2008-as szintről,de a három lépcsős emelés csak megközelítőleg kompenzálja az inflációs értékvesztést - írják. Emiatt attól tartanak, több kutató is elhagyja a pályát jobb fizetés reményében.

Az FDSZ a Magyar Rektori Konferenciával egyeztetett, az oktatást/kutatást támogató és az oktatói/kutatói/tanári munkakörökre vonatkozó bértábla-javaslatait közös beadványban juttatta el az EMMI Oktatásért Felelős Államtitkárságára.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.