Az Amerikai Filmakadémia a jelölést követően kivette az esélyesek közül Kis Hajni filmjét, ám a rekordszámú jelentkező miatt ez is hatalmas teljesítmény volt, nem mellesleg remek alkotás a film.
eduline/mti
Mint korábban beszámoltunk róla, önmagában már az is kiváló teljesítmény volt, hogy a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán frissen végzett Kis Hajni
Szép alak
című rövidfilmjét is beválogatta a zsűri az úgynevezett diák Oscar mezőnyébe. A filmről az alkotó a Filmhét stábjának nyilatkozott (1:36).
A tét sem volt csekély ugyanis a 43. alkalommal kiosztott diák Oscar-díjak győzteseinek munkái mind versenybe szállhatnak az Oscar-díjért a legjobb rövid dokumentumfilm, a legjobb animációs rövidfilm és a legjobb rövidfilm kategóriában. Nagyon komoly mezőny gyűlt össze, idén rekordot jelentő 1749 film érkezett be 286 belföldi és 95 nemzetközi főiskoláról és egyetemről.
A diákok számára fenntartott filmes megmérettetésen indulhat Kis Hajni filmje, a Szép alak. A Diák Oscarról (Student Academy Awards) az utóbbi években keveset hallottunk, ugyanis már 22 éve nem indult magyar versenyfilm - írja az . önmagában már ezért is siker Kis Hajni filmjének jelölése az Amerikai Filmakadémia részéről.
Sajnos azonban Kis Hajni rövidfilmjét végül nem díjazta a zsűri, melynek hivatalos átadója szeptember 22-én lesz a Beverly Hills-i Samuel Goldwyn Színházban.
Utoljára Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt című 1991-es vizsgafilmjével nyerte el a legjobb külföldi film diák Oscarját.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
