Az Amerikai Filmakadémia a jelölést követően kivette az esélyesek közül Kis Hajni filmjét, ám a rekordszámú jelentkező miatt ez is hatalmas teljesítmény volt, nem mellesleg remek alkotás a film.
eduline/mti
Mint korábban beszámoltunk róla, önmagában már az is kiváló teljesítmény volt, hogy a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán frissen végzett Kis Hajni Szép alak című rövidfilmjét is beválogatta a zsűri az úgynevezett diák Oscar mezőnyébe. A filmről az alkotó a Filmhét stábjának nyilatkozott (1:36).
A tét sem volt csekély ugyanis a 43. alkalommal kiosztott diák Oscar-díjak győzteseinek munkái mind versenybe szállhatnak az Oscar-díjért a legjobb rövid dokumentumfilm, a legjobb animációs rövidfilm és a legjobb rövidfilm kategóriában. Nagyon komoly mezőny gyűlt össze, idén rekordot jelentő 1749 film érkezett be 286 belföldi és 95 nemzetközi főiskoláról és egyetemről.
A diákok számára fenntartott filmes megmérettetésen indulhat Kis Hajni filmje, a Szép alak. A Diák Oscarról (Student Academy Awards) az utóbbi években keveset hallottunk, ugyanis már 22 éve nem indult magyar versenyfilm - írja az . önmagában már ezért is siker Kis Hajni filmjének jelölése az Amerikai Filmakadémia részéről.
Sajnos azonban Kis Hajni rövidfilmjét végül nem díjazta a zsűri, melynek hivatalos átadója szeptember 22-én lesz a Beverly Hills-i Samuel Goldwyn Színházban.
Utoljára Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt című 1991-es vizsgafilmjével nyerte el a legjobb külföldi film diák Oscarját.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.