Vajon hol tanult Bill Gates és Warren Buffet?
A Forbes magazin ismét közzétette a leggazdagabb amerikaik listáját, ami általában a világ leggazdagabb emberét is tartalmazza. Az élen már évtizedek óta Bill Gates áll, akinek vagyona a tavalyi 76 milliárd dollárról idénre 81 milliárdra nőtt. Bár Gates már 14 évesen céget alapított, a tanulást sem hanyagolta: 1600 pontos SAT - érettségi - vizsgát tett, ami szinte maximum pontot jelent. Így persze simán felvették a Harvardra, amit már nem fejezett be, mert megalapította a Microsoftot.
A második leggazdagabb amerikai Jeff Bezos, aki az Amazon révén már 67 milliárdos vagyont gyűjtögetett össze. Bezos már középiskolásként tudományos díjat nyert floridai iskolájában, ekkoriban főleg az űrkutatás érdekelte. Később summa cum laude végzett a Princetonon mérnökinformatikusként. A diplomázás után csaknem egy évtizedik a Wall Streenen dolgozott informatikusként, és csak ezután alapította meg az Amazont.
A 86 éves Warren Buffet részvénybefektető a harmadik legvagyonosabb amerikai. Már 11 évesen brókerkedett apja cégénél, később a Nebraska-Lincoln Egyetemen szerzett alapdiplomát. Érdekes, hogy ezután nem nyert felvételt a Harvardra, helyette a Columbia Business Schoolban végzett közgazdászként 1951-ben.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
