Megszólalt az ELTE rektora: "semmi nem írhatja felül" a szabályokat

Közleményben utasítja vissza "a magyar felsőoktatás és tudományos élet ellen irányuló támadások sorozatát" Mezey...

  • Eduline

Közleményben utasítja vissza "a magyar felsőoktatás és tudományos élet ellen irányuló támadások sorozatát" Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora. Az egyetem honlapján  és a hallgatói önkormányzat Facebook-oldalán közzétett nyilatkozatban az áll, hogy az ELTE minden hallgatótól és oktatótól megköveteli "a tudomány elvárásainak maradéktalan érvényesítését (...) erre kötelez minket saját szakmai lelkiismeretünk és Magyarország nemzeti érdeke is".

"Bízunk benne, hogy semmilyen más szempont nem írhatja felül a világszerte számontartott magyar tudományos hagyomány továbbviteléhez nélkülözhetetlen szakmai igényességet és a tudományetikai szabályok érvényességét" - írja.

A Népszabadság szerdai cikke szerint a napilap újságírói szerették volna kikérni Orbán Viktor szakdolgozatát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának könyvtárából, a könyvtári dolgozók tájékoztatása szerint azonban a szöveget - dékáni utasításra - nem adhatják ki. Az egyetem megkereste Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetőjét, aki megerősítette: az intézménynek joga van a dolgozat nyilvánosságának korlátozásához.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.