Komoly változások a felsőoktatásban: sok minden változik 2016-tól

Megszűnő szakok, új központi ponthatárok: összeszedtük nektek, milyen változások várhatók 2016-tól a felsőoktatásban.

  • Eduline
Wikipedia

Maradnak a minimumponthatárok

Bár a minimumponthatárok emelése sokáig napirenden volt, végül nem emelték meg, így 2016-ban is marad az alap- és osztatlan szakokon 280, a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont.

Új központi ponthatárok

Rengeteg szakon központi ponthatárt húznak jövőre is, így ezekre biztosan nem lehet bekerülni adott pontmennyiség alatt államilag finanszírozott helyekre. A központi ponthatáros helyek 2016-os listáját itt találjátok.

Minimum 18 kredit kell majd

Az egyik legfontosabb változás 2016-ban az, hogy azokat az állami (rész)ösztöndíjas hallgatókat, aki két félév átlagában nem szereznek minimum 18 kreditet, átsorolják önköltséges képzésre. Újdonság lesz az is, hogy a szakotokon előírt krediteken túl, annak tíz százalékáig nem magyar nyelven oktatott tárgyakat is felvehettek.

Az eddigi 30 helyett 36 kreditet kell szerezni két félév alatt ahhoz, hogy ne soroljanak át automatikusan önköltséges képzésre. A szabály először a 2015/2016-os tanévre vonatkozik: azoknak, akik a szeptemberben kezdődő őszi, illetve az azt követő tavaszi szemeszterben nem gyűjtenek össze legalább ennyi kreditet, a következő évben már fizetniük kell.

Jön a kompetenciateszt

Újdonság még, hogy a 2016/2017-es tanévtől kompetenciatesztet kell kitölteniük a hallgatóknak az egyetemre bekerüléskor és a kikerüléskor, hogy felmérhessék, az egyetem vagy főiskola mit tett hozzá a tudásukhoz.

Új intézményi forma

Jövőre az egyetemek és főiskolák mellé jönnek az úgynevezett alkalmazott tudományok egyeteme intézményi formája. Ezekről itt olvashattok részletesebben.

Megszűnő szakok

Több alapképzés és mesterszak is megszűnik 2016-ra, ezekről itt és itt is írtunk.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.