Kiderült, kik kapnak 70 ezer forintos ösztöndíjat

Átadták a Diákhitel Központ által meghirdetett ösztöndíjprogram első nyerteseinek szerződéseit - közölte a központ kedden az MTI-vel. A 14 győztes pályázó kiemelkedő tanulmányi, szakmai előmeneteléért és közéleti szerepvállalásáért egy tanéven, azaz 10 hónapon keresztül havi 70 ezer forintot kap.

  • MTI
Shutterstock

A Diákhitel Központ szeptember elején hirdetett ösztöndíjprogramot 40 év alatti, aktív hallgatói jogviszonnyal és hatályos diákhitel-szerződéssel rendelkező egyetemistáknak, főiskolásoknak.

A pályázati kiírásra több mint félezer hallgató küldte el eddigi eredményeit tartalmazó bemutatkozó anyagát és a kapcsolódó dokumentációt. A beérkezett pályamunkák színvonala felülmúlta a Diákhitel Központ várakozásait, tucatjával érkeztek a szinte színötös súlyozott tanulmányi átlagot, több nyelvvizsgát, nemzetközi és hazai kutatásokat, publikációkat, az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) elért előkelő helyezéseket és komoly szakmai gyakorlatot tartalmazó pályaanyagok - írták.

 

Itt a lista: ilyen ösztöndíjakra pályázhatnak ősszel az egyetemisták

A formai szempontok alapján előszűrt érvényes pályázatokat egy háromtagú szakmai bizottság, a Diákhitel Szakmai Grémium értékelte, amelynek tagja Pavlik Lívia, a Budapesti Corvinus Egyetem kancellárja, Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus és Bugár Csaba, a Diákhitel Központ vezérigazgatója. A nyertesek palettája igen színes: van közöttük jogász, orvos, villamosmérnök és nyelvész hallgató, vidéki és fővárosi, első- és másod-, sőt harmaddiplomás is.

A díjazottak közül többen köztársasági vagy Erasmus-ösztöndíjasok, társszerzők vagy önálló szerzők, tudományos kutatások résztvevői, idegen nyelven publikálók, egyetemi demonstrátorok, önkéntes segítők. A nyertes hallgatók közül nyolcan szabad felhasználású, hatan pedig kötött felhasználású diákhitel-szerződéssel rendelkeznek - jelezte a központ.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.