Kedden bólinthatnak rá az új hallgatói szerződésre

Kedden tárgyalja a felsőoktatási törvény módosítását az Országgyűlés.

  • MTI
MTI Fotó: Marjai János

Kedden tárgyalja a felsőoktatási törvény módosítását az Országgyűlés. A javaslatról szerdán írtak alá közös nyilatkozatot a felsőoktatási kerekasztal résztvevői, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). A módosítás szerint az állami ösztöndíjjal tanulóknak egy nyilatkozatot kell majd aláírniuk, a diplomázást követő húsz éven belül Magyarországon a tanulmányi idejüket kell ledolgozniuk, és nem a képzési idő kétszeresét, mint ahogyan a kormány korábban tervezte.

A volt hallgatónak nem kellene teljesítenie a rendelkezésben meghatározott feltételeket, ha három gyermeket szül. Lehetővé válna, hogy a felsőoktatási tanulmányokat megkezdő és egy vagy két félév után megszakító hallgatóknak - a képzési időtartamtól függően - ne kelljen teljesíteniük a visszafizetési kötelezettséget. A részleteket itt olvashatjátok.

Kedden lesz részletes vita a parlamentben a köznevelési törvény módosításáról is: szó esik majd arról a kormánypárti javaslatról, amelynek értelmében az iskolák 20 helyett 25 százalékkal térhetnének el a jogszabályban meghatározott maximális osztálylétszámtól az elsősök beiskolázása érdekében, tehát akár 33 fős osztályok is indulhatnának. A javaslatról itt olvashattok.

Az idei évtől azoknak a gyerekeknek kell iskolába mennie, akik augusztus 31-ig töltik be a hatéves kort: korábban május 31. volt a határ. 97 ezer elsőosztályost írattak be valamelyik általános iskolába, majdnem kétezer gyereknek azonban még nincs helye. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szerint április 31-ig megoldódik a probléma.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.