Kedden tárgyalja a felsőoktatási törvény módosítását az Országgyűlés.
Kedden tárgyalja a felsőoktatási törvény módosítását az Országgyűlés. A javaslatról szerdán írtak alá közös nyilatkozatot a felsőoktatási kerekasztal résztvevői, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). A módosítás szerint az állami ösztöndíjjal tanulóknak egy nyilatkozatot kell majd aláírniuk, a diplomázást követő húsz éven belül Magyarországon a tanulmányi idejüket kell ledolgozniuk, és nem a képzési idő kétszeresét, mint ahogyan a kormány korábban tervezte.
A volt hallgatónak nem kellene teljesítenie a rendelkezésben meghatározott feltételeket, ha három gyermeket szül. Lehetővé válna, hogy a felsőoktatási tanulmányokat megkezdő és egy vagy két félév után megszakító hallgatóknak - a képzési időtartamtól függően - ne kelljen teljesíteniük a visszafizetési kötelezettséget. A részleteket itt olvashatjátok.
Kedden lesz részletes vita a parlamentben a köznevelési törvény módosításáról is: szó esik majd arról a kormánypárti javaslatról, amelynek értelmében az iskolák 20 helyett 25 százalékkal térhetnének el a jogszabályban meghatározott maximális osztálylétszámtól az elsősök beiskolázása érdekében, tehát akár 33 fős osztályok is indulhatnának. A javaslatról itt olvashattok.
Az idei évtől azoknak a gyerekeknek kell iskolába mennie, akik augusztus 31-ig töltik be a hatéves kort: korábban május 31. volt a határ. 97 ezer elsőosztályost írattak be valamelyik általános iskolába, majdnem kétezer gyereknek azonban még nincs helye. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szerint április 31-ig megoldódik a probléma.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
