A miniszter inkább ógörögöt és latint oktatna a genderelmélet helyett

"Sokat tudunk a magyarság régmúltjáról, hogy hol alakult, de hol vannak a tanszékek, ahol a komplex kutatások különböző tudományágai szükséges számú szakembert képeznek?" - ezt mondta Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője a felsőoktatási képzésekről.

  • Eduline
MTI / Czeglédi Zsolt

"Például az ógörög vagy a latin elengedhetetlen a történelem feldolgozásához, az ókori és középkori forrásmunkák olvasásához. A XIX. század ­közepéig a hivatalos nyelv a latin volt hazánkban, még sincs elég történészünk, régészünk és folytathatnám, aki érdemben tanulmányozni tudná az 1844 előtti történelmünket, jogalkotásunkat, aki feldolgozná a múltunkra vonatkozó írásokat, a Vatikánban összegyűjteni a forrásanyagot, az isztambuli könyvtárakról vagy az örmény kolostorokról nem beszélve. Sokat tudunk a magyarság régmúltjáról, hogy hol alakult, de hol vannak a tanszékek, ahol a komplex kutatások különböző tudományágai szükséges számú szakembert képeznek?" - így válaszolt Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter a Magyar Időknek arra a kérdésre, vannak-e olyan szakok, amelyeken több szakembert kellene képezni.

A miniszter szerint háttérbe szorult a szlavisztika, a szomszédos nyelvek, a horvát, a román oktatása. "A legkorszerűbb, gyorsan fejlődő tudományokra is kiemelten figyelünk. Ezek olyan szükségletek, amelyekhez igyekszünk tehát a képzéseket igazítani" - mondta.

Újabb fejlemény: a Magyar Rektori Konferencia sem ért egyet a genderszak megszüntetésével

A Magyar Rektori Konferencia közleményben reagált. Az ELTE és az Oktatói Hálózat után most a Magyar Rektori Konferencia is megszólalt a genderszak megszüntetésének ügyében. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) nem támogatja, hogy a két érintett egyetemen, a CEU-n és az ELTE-n megszűnjön a „genderképzésként" ismert társadalmi nemek tanulmánya mesterszak - derül ki abból a közleményből, amellyel a testület a 168 Óra kérdésére reagált.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.