Januártól az adjunktusok bére 32 százalékkal, a tanársegédeké 25 százalékkal növekedhet - jelentette be Palkovics László felsőoktatási államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Palkovics László a Felsőoktatási Kerekasztal ülése után az MTI kérdésére elmondta: a béremelés költsége 13 milliárd forint, ebből 6 milliárdot a központi költségvetésen belüli átrendezéssel teremtenek elő, további 5 milliárd az intézményeknél felszabaduló belső forrásokból áll majd rendelkezésre. A közoktatásban dolgozók 3,4 százalékot kaptak, erről szóló cikkünket itt olvashatjátok.
Kiemelte: 2008 óta a felsőoktatásban a bértábla nem változott, a jövedelemszint ugyan módosult csaknem 20 százalékkal, de ennek az intézmények közötti és belüli eloszlása nem volt egyenletes. Jelezte: a módosítással az adjunktusok bére 70 ezer, a tanársegédeké 40 ezer forinttal lehet magasabb. A javaslatcsomag, amely tartalmazza a felsőoktatási törvény módosítását, a doktori képzés átalakítását is, október 20-án kerül a kormány elé - tette hozzá.
A mostani előterjesztés egy komplex javaslat első eleme, a bérrendezés 2018-tól a teljes felsőoktatási rendszert érintené - közölte az államtitkár.
Változik a doktori képzés
A kerekasztal ülésén tárgyaltak a doktori képzés átalakításáról is, amelynek értelmében a képzési idő három évről négyre nőhet, és az első kétéves képzési szakasz után a hallgatóknak komplex vizsgán kellene számot adniuk tudásukról.
Növekedhet a doktori ösztöndíj összege is, a mostani 102 ezer forint ugyanis meglehetősen alacsony - mondta Palkovics László, aki jelezte: az első két évben ennek az összegnek a 150 ezer, a második két évben 200 ezer forintra emelését javasolják.
Kifejtette: a változások részeként meghatározzák a konzisztóriumok eljárásrendjét, a tagok jelölésének, kiválasztásának pontos folyamatát. Módosulhat a felvételi rendelet, a jelenlegi 280 pontos minimális ponthatár nem emelkedik tovább. Egy további 20 ponttal történő emelés ugyanis már olyan ugrást jelentett volna, amire nincs szükség - mondta az államtitkár.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
