Januártól az adjunktusok bére 32 százalékkal, a tanársegédeké 25 százalékkal növekedhet - jelentette be Palkovics László felsőoktatási államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Palkovics László a Felsőoktatási Kerekasztal ülése után az MTI kérdésére elmondta: a béremelés költsége 13 milliárd forint, ebből 6 milliárdot a központi költségvetésen belüli átrendezéssel teremtenek elő, további 5 milliárd az intézményeknél felszabaduló belső forrásokból áll majd rendelkezésre. A közoktatásban dolgozók 3,4 százalékot kaptak, erről szóló cikkünket itt olvashatjátok.
Kiemelte: 2008 óta a felsőoktatásban a bértábla nem változott, a jövedelemszint ugyan módosult csaknem 20 százalékkal, de ennek az intézmények közötti és belüli eloszlása nem volt egyenletes. Jelezte: a módosítással az adjunktusok bére 70 ezer, a tanársegédeké 40 ezer forinttal lehet magasabb. A javaslatcsomag, amely tartalmazza a felsőoktatási törvény módosítását, a doktori képzés átalakítását is, október 20-án kerül a kormány elé - tette hozzá.
A mostani előterjesztés egy komplex javaslat első eleme, a bérrendezés 2018-tól a teljes felsőoktatási rendszert érintené - közölte az államtitkár.
Változik a doktori képzés
A kerekasztal ülésén tárgyaltak a doktori képzés átalakításáról is, amelynek értelmében a képzési idő három évről négyre nőhet, és az első kétéves képzési szakasz után a hallgatóknak komplex vizsgán kellene számot adniuk tudásukról.
Növekedhet a doktori ösztöndíj összege is, a mostani 102 ezer forint ugyanis meglehetősen alacsony - mondta Palkovics László, aki jelezte: az első két évben ennek az összegnek a 150 ezer, a második két évben 200 ezer forintra emelését javasolják.
Kifejtette: a változások részeként meghatározzák a konzisztóriumok eljárásrendjét, a tagok jelölésének, kiválasztásának pontos folyamatát. Módosulhat a felvételi rendelet, a jelenlegi 280 pontos minimális ponthatár nem emelkedik tovább. Egy további 20 ponttal történő emelés ugyanis már olyan ugrást jelentett volna, amire nincs szükség - mondta az államtitkár.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
