JESZ: plágiumgyanús Bokros Lajos doktori disszertációja

A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség ifjúsági tagozata arra kéri a Budapesti Corvinus Egyetem vezetését, hogy...

  • Eduline
MTI / Koszticsák Szilárd

A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség ifjúsági tagozata arra kéri a Budapesti Corvinus Egyetem vezetését, hogy Schmitt Pál doktorijának vizsgálatához hasonló eljárást indítson Bokros Lajos doktorijával kapcsolatban. A jeszesek a Magyar Külügyminisztériumot is felkérik, hogy a Panamai Állami Egyetemtől hivatalos formában kérjen igazolást arról, volt-e Bokros Lajos nevű hallgatójuk. A párt szerdán kiadott közleménye szerint az egyetem 1995-ben hivatalos levélben állította, hogy nem volt. A Panama-kérdés 17 éve már az országgyűlésben is felmerült - írja az Index.

A JESZ szerint Bokros Lajos a Magyar Demokrata Fórum tagjait a 2010-es választások előtt, képviselőjelöltté válásának idején arról tájékoztatta, hogy doktorija megírása előtt egy évig a Panamai Állami Egyetemre járt, ahonnan ösztöndíjat is kapott. Ezt a lehetőséget saját elmondása szerint úgy nyerte el, hogy félév alatt megtanult spanyolul felsőfokon, miközben korábban semmit nem tudott a spanyol nyelvről.

Bokros ezt követően egy évig járt a Panamai Állami Egyetemre, majd megírta „A közép-amerikai iparosítás és integráció, a közép-amerikai közös piac fejlődéséről” című doktoriját. A párt közleménye szerint a dolgozat 56 tételből álló irodalomjegyzékében több mint 40 spanyol nyelvű található, több mint 35 szerzőtől. „Ez azt jelenti, hogy Bokros Lajosnak 100 százalékos találati arányt feltételezve minimum 35-40 olyan művet kellett elolvasnia, kijegyzetelnie, megértenie, amelyet a legmagasabb színvonalú szaknyelven írtak. Ha olvasott olyan műveket is, amelyek nem illettek a szakdolgozatába, akkor ennél a számnál jóval több szakmai anyagot kellett áttekintenie. Mindössze egyetlen év alatt.”

A JESZ ifjúsági tagozata, az U21 azt állítja, megkérdezett több évtizedes szakmai tapasztalatokkal rendelkező nyelvtanárokat, hogy találkoztak-e valaha pályájuk során olyan nyelvtehetséggel, aki ezt a teljesítményt tudta produkálni, de a válasz egyértelmű nem volt. A magas szintű szakirodalom olvasásához többéves felkészülés kell.

Az U21 közleménye szerint a szakdolgozat akkor lett igazán gyanús, amikor a napokban a párt birtokába került a Panamai Állami Egyetem Oktatási Hivatal levele, amelyben azt írták, soha nem volt Bokros Lajos nevű hallgatójuk. Bokros Lajos erre a levélre úgy reagált, nem tehet róla, hogy rendetlen a Panamai Egyetem.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.