Több külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésével összefüggésben tárt fel szabálytalanságot és törvénytelenséget az Oktatási Hivatal - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Jelezték: szigorítják a törvényeket és unión kívüli egyetem csak nemzetközi egyezmény alapján folytathat majd képzést.
Tájékoztatásuk szerint az Oktatási Hivatal 2016 második felétől kezdte meg eljárásait, hiszen 2017-ben jár le az öt éves működési engedélyezési ciklus. Az engedélyek felülvizsgálata során derült ki több működési probléma - jelezték.
Az Oktatási Hivatal megállapította, hogy több egyetem törvénytelenül működik Magyarországon, illetve a jelentésből kiderült az is, számos intézmény sért törvényt akkor, amikor úgy ad ki idehaza külföldi diplomát, hogy az anyaországban nem folytat képzést, pedig ezt a magyar jogszabályok előírják.
Az Emmi rögzítette: egyetlen egyetem sem állhat a magyar törvények felett. Mint jelezték: a kormány szigorítja a magyar törvényeket és kimondja, hogy az EU-n kívüli egyetem csak nemzetközi egyezmény alapján folytathat képzést és adhat ki diplomát Magyarországon.
| A CEU ellen? |
| A hvg.hu azt írja, a Közép-európai Egyetemnek (CEU) a mostani magyar kormány által ellenségnek tekintett Soros György által létrehozott, New York-i székhelyű Nyílt Társadalom Alapítvány a tulajdonosa, és nemzetközi szerződés nem született róla. |
A közleményben az Emmi problémaként említette, hogy amellett, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény nem a megfelelő jogszabályi keretek között folytatja a képzését, nincs együttműködés és magyarországi partner, hiányzik a programakkreditáció, a külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított okirat nem államilag elismert (fokozatot adó) oklevél. Problémaként jelölték meg, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény nem minősül származási országában államilag elismert felsőoktatási intézménynek, a közhiteles nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesül, a külföldi felsőoktatási intézmény nyilvántartásba nem vett képzéseket folytat.
Kritikusnak nevezhetők azok az esetek, amelyekben a külföldi intézmény nem felel meg a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi törvényben rögzített alapvető kritériumoknak, azaz a származási országában nem minősül államilag elismert felsőoktatási intézménynek és nem bocsáthat ki a Magyarország területén folytatott képzésre tekintettel államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó oklevelet.
Hasonlóan gond, hogy az intézmény a származási országában államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül, azonban az a képzés, amelyet Magyarországon folytat, nem vezet államilag elismert felsőoktatási fokozathoz - mutattak rá.
Kitértek arra is, hogy a működési engedéllyel történő működési formával számos külföldi felsőoktatási intézmény él. Erre jellemző, hogy egy nemzetközi kezdeményezés keretében rövid időre jön létre, nem képes huzamosabb ideig a képzések jogszerű fenntartására, azonban a megszüntetés jogi lépéseit a partnerek elmulasztják kezdeményezni. Gyakori probléma továbbá elsősorban az angolszász államokban és tapasztalatuk szerint bizonyos esetekben az ázsiai országokban az, hogy nem kötelező eleme a felsőoktatási intézmény képzése folytatásának a független külső felsőoktatási akkreditációs ügynökség, szervezet általi képzésakkreditáció.
A működési engedély felülvizsgálat során tapasztaltak alapján elmondható, hogy az érintett külföldi intézmények döntő többségénél szabálytalanságok, hiányok állnak fenn, ami a szabályozás további szigorítását, pontosítását indokolja - közölte az Emmi.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
