Íme a számok: legalább tízezerrel csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma

Szerda délig 93 509 jelentkezés érkezett be a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire: 51 083...

  • eduline/mti
stiller

Szerda délig 93 509 jelentkezés érkezett be a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire: 51 083 e-felvételit hitelesítő adatlap futott be, 24 072-en hitelesítettek az ügyfélkapun keresztül, 18 354 jelentkezési lapot pedig postai úton kaptak. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke budapesti sajtótájékoztatón kiemelte: az adatlapok feldolgozása tart, becsléseik szerint a végső szám 95-100 ezer körül lehet majd.

Jelezte: az e-felvételi hitelesítési határideje március 11-e volt, hitelesítő adatlapok beérkezése továbbra is várható, ez még befolyásolhatja az adatokat. Az OH elnöke kifejtette: pontos adatok a jövő héten várhatók, mivel az ország távolabbi pontjairól még az elkövetkező napokban is érkezik posta. Jelezte továbbá: részletes adatok április 19-e után lesznek.

Azonban, ha százezren jelentkeztek, akkor is tízezerrel csökkent a felvételizők száma a tavalyi évhez képest. 2012-ben 110 ezren, 2011-ben pedig még 140 ezren jelentkeztek valamilyen felsőoktatási képzésre. A tavalyi jelentkezésekről részletesen itt olvashattok.

Princzinger Péter kiemelte, hogy az előző évek tapasztalatai alapján az összes jelentkezés mintegy 80 százaléka felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, osztatlan képzésre érkezik, a mesterképzési kérelmek aránya 20 százalék.

Hozzátette: több mint másfélszer annyi hallgatói hely várja a fiatalokat, mint ahányan az adott évben általában érettségiznek, tehát bőven van hely a magyar felsőoktatásban. Érettségire az idén összesen 84 604-en jelentkeztek.

Kérdésre válaszolva azt mondta, szerinte a jelentkezések számának csökkenése magyarázható a demográfiával: 1993-ban a 18 éves korcsoport létszáma 190 ezer volt, tavaly és tavalyelőtt ez 110 ezerre csökkent, és 2018-ban már csak 90 ezer lesz.

Emellett szigorúbbak lettek a követelmények: teljes körűen bevezették az emelt szintű érettségit felvételi feltételként, és a nyelvvizsga-követelmények is szigorodtak. Lehet szerepe az állami ösztöndíjszerződésnek is, de csak annyiban, hogy tudatosabb lesz a döntés - vélekedett az OH elnöke.

Klinghammer István felsőoktatási államtitkár ehhez azt tette hozzá: reméli, nem nagyon vannak olyanok, akik a hallgatói szerződés miatt nem jelentkeztek a felsőoktatásba, úgy látta, az itthoni munkavégzés feltétele nem visszatartó erő. Reméli azt is - folytatta -, hogy a pénz hiánya egyetlen családban sem visszatartó erő, és emlékeztetett a diákhitel-konstrukciókra. Kitért arra is: eltérő a különböző iskolatípusokban érettségiző diákok érdeklődése a felsőoktatás iránt.

Az OH elnöke elmondta: június 5-ig kell a jelentkezéskor még be nem csatolt pótlásokat elküldeni, azokat a dokumentumokat pedig, amelyek ezután kerülnek a jelentkezők birtokába, legkésőbb július 10-ig kell postára adni. Tervek szerint július 24-én lesz pontvonalhúzás - fűzte hozzá. Princzinger kitért arra is: míg tavaly az összes jelentkezés 67 százaléka érkezett be elektronikusan, ez az arány idén 80 százalékra nőtt.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.