Íme a számok: legalább tízezerrel csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma

Szerda délig 93 509 jelentkezés érkezett be a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire: 51 083...

  • eduline/mti
stiller

Szerda délig 93 509 jelentkezés érkezett be a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire: 51 083 e-felvételit hitelesítő adatlap futott be, 24 072-en hitelesítettek az ügyfélkapun keresztül, 18 354 jelentkezési lapot pedig postai úton kaptak. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke budapesti sajtótájékoztatón kiemelte: az adatlapok feldolgozása tart, becsléseik szerint a végső szám 95-100 ezer körül lehet majd.

Jelezte: az e-felvételi hitelesítési határideje március 11-e volt, hitelesítő adatlapok beérkezése továbbra is várható, ez még befolyásolhatja az adatokat. Az OH elnöke kifejtette: pontos adatok a jövő héten várhatók, mivel az ország távolabbi pontjairól még az elkövetkező napokban is érkezik posta. Jelezte továbbá: részletes adatok április 19-e után lesznek.

Azonban, ha százezren jelentkeztek, akkor is tízezerrel csökkent a felvételizők száma a tavalyi évhez képest. 2012-ben 110 ezren, 2011-ben pedig még 140 ezren jelentkeztek valamilyen felsőoktatási képzésre. A tavalyi jelentkezésekről részletesen itt olvashattok.

Princzinger Péter kiemelte, hogy az előző évek tapasztalatai alapján az összes jelentkezés mintegy 80 százaléka felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, osztatlan képzésre érkezik, a mesterképzési kérelmek aránya 20 százalék.

Hozzátette: több mint másfélszer annyi hallgatói hely várja a fiatalokat, mint ahányan az adott évben általában érettségiznek, tehát bőven van hely a magyar felsőoktatásban. Érettségire az idén összesen 84 604-en jelentkeztek.

Kérdésre válaszolva azt mondta, szerinte a jelentkezések számának csökkenése magyarázható a demográfiával: 1993-ban a 18 éves korcsoport létszáma 190 ezer volt, tavaly és tavalyelőtt ez 110 ezerre csökkent, és 2018-ban már csak 90 ezer lesz.

Emellett szigorúbbak lettek a követelmények: teljes körűen bevezették az emelt szintű érettségit felvételi feltételként, és a nyelvvizsga-követelmények is szigorodtak. Lehet szerepe az állami ösztöndíjszerződésnek is, de csak annyiban, hogy tudatosabb lesz a döntés - vélekedett az OH elnöke.

Klinghammer István felsőoktatási államtitkár ehhez azt tette hozzá: reméli, nem nagyon vannak olyanok, akik a hallgatói szerződés miatt nem jelentkeztek a felsőoktatásba, úgy látta, az itthoni munkavégzés feltétele nem visszatartó erő. Reméli azt is - folytatta -, hogy a pénz hiánya egyetlen családban sem visszatartó erő, és emlékeztetett a diákhitel-konstrukciókra. Kitért arra is: eltérő a különböző iskolatípusokban érettségiző diákok érdeklődése a felsőoktatás iránt.

Az OH elnöke elmondta: június 5-ig kell a jelentkezéskor még be nem csatolt pótlásokat elküldeni, azokat a dokumentumokat pedig, amelyek ezután kerülnek a jelentkezők birtokába, legkésőbb július 10-ig kell postára adni. Tervek szerint július 24-én lesz pontvonalhúzás - fűzte hozzá. Princzinger kitért arra is: míg tavaly az összes jelentkezés 67 százaléka érkezett be elektronikusan, ez az arány idén 80 százalékra nőtt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.